Csodatevő jósnő  – vagy akit akartok?

A Kelet Magyarország, Észak-Keleti Napló című (önmagától is, csak a tulajdonostól nem?) független napilap augusztus 8-i számának 10. oldalán egy fényképes, fizetett, keretes hirdetés jelent meg több tízezer példányban az Úr 2007. esztendejében; noha ezer éve tudhatjuk Könyves Kálmán királyunktól, hogy „boszorkányok pedig nincsenek”! Mindenekelőtt, néhány szó szerinti részlet a hirdetésből:

„Egy erős csodatevő jósnő, sokak kérésére érkezett az önök városába, hogy megoldja az átkok által okozott problémákat. A jó Istentől kapott fehérmágia erejével és szentelt, csodatevő növényeivel nagyon sok problémát meg tud oldani. Megszabadít az átoktól, meggyógyít mindenféle betegséget, impotenciát (stb.). Kiveszi a félelmet, segít a szerencsében, vállalkozásban. Készít védelmező és szerencsét hozó talizmánokat. Teljes bizalommal hívják a következő számon… ”

Nincs új a nap alatt! Mert ha ez a hirdetés igaz, akkor itt van már a Kánaán, vagy valami más? A tőke és a munkaerő mellett az eszmék szabad áramlása megvalósulásának egyik jele ez a sokak megbotránkozását kiváltó, fehér báránybőrbe álcázott sátáni tévtanítás? Ugyanez a lap, olvasói érdektelenségre hivatkozva néhány éve megszüntette a havi egyszeri egyházi rovatát; amelyben híreket, tudósításokat közölt a megyében, békében élő hét keresztény felekezet életéről; igaz, nem fizetett hirdetésként!

            Nincs új a nap alatt! Lukács így tudósít egy ciprusi találkozásról: „De Elimás, a varázsló, szembeszállt velük, és igyekezett eltéríteni a helytartót a hittől. Saul pedig, akit Pálnak is hívnak, megtelve Szentlélekkel erősen ránézett, és így szólt:»Te mindenféle csalással és gonoszsággal tele ember, te ördögfajzat, te minden igazság ellensége, nem szűnsz meg elferdíteni az Úr egyenes útjait?«” (ApCsel 13,8–10) Ma, az ideológiák szabad áramlása idején, csak az Isten véleménye kerül elhallgatásra, a tolerancia zászlaja alá bújva?

            Nincs új a nap alatt! Fülöp Samáriában hirdette Krisztust; éppen ott, ahol élt „egy Simon nevű férfi, aki varázslással foglalkozott, és ámulatba ejtette Samária népét, mert valami igen nagynak állította magát. A város apraja-nagyja hallgatott rá, és azt mondták:»Ő az Isten Hatalmasnak nevezett ereje.« Hallgattak rá, mert varázslásával már jó ideje ámulatban tartotta őket” (ApCsel 8,9–11).

            Nincs új a nap alatt! Filippiben – írja Lukács –, „amikor az imádkozás helyére mentünk, egy szolgálóleány jött velünk szembe, akiben jövendőmondó lélek volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak”. De Pált bosszantotta ez, (minket már nem is zavar?!) „és ezt mondta a léleknek: »Parancsolom neked Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle!« És az még abban az órában kiment belőle” (ApCsel 16,16.18).

            Mondhatnánk; mi nem vagyunk Pál, nincsenek ilyen kegyelmi ajándékaink! De Isten élő és ható igéje nekünk adatott, hogy mondjuk azt alkalmas és alkalmatlan időben. Az ő törvénye örökkévaló az ő népe számára. Isten ezt üzeni: „Ne legyen köztetek varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző! Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó. Mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. De neked nem engedi azt meg Istened, az Úr. Prófétát támaszt, őreá hallgassatok!” (5Móz 18,10–15) Mi már személyesen is ismerhetjük őt: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!” (Mt 17,5)

            Utóirat: E két utolsó igét fizetett magán hirdetésként szerettem volna naivan megjelentetni még azon a hétvégén; ennek a csodatevő jósnő eszméit szabadon hirdető napilapnak, jobb híján a vegyes rovatában. E-mailban küldött hirdetésemet ugyan elolvasták, de válaszra sem méltatták. Csak a következő héten jött értesítés, mely szerint szabadságon volt az ügyintéző, ezért nem jelent meg a hirdetésem. Egyéként naponta több oldalnyi más apróhirdetés lát ott napvilágot…

Ez is látlelet; ilyen (is) ma a szólás szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak és az eszmék, ideológiák „szabad” áramlásának lehetősége a „független” médiában. Szabadon választhatunk csodatevő jósnőt, – vagy akit akarunk?!

            Isten gyermekeinek boldog bizonyossága az Úr Jézus szava: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon” (Jn 15,16)!

Garai András