Az 1963. évre kiadott Evangélikus Naptár így emlékezett meg róla (81. oldal):

BALCZÓ András. (1907-1962;) Egyháztörténelmünk híres gyülekezete, Szarvas adta őt az egyháznak, Itt született 1907. aug. 10-én. Iskoláit is itt végezte s a szarvasi gimnázium érettségi bizonyítványával indult el Sopronba a teológiára. 1931-ben születése hónapjában szentelte lelkésszé Budapesten Raffay Sándor. Segédlelkészi szolgálatát Kiskőrösön és Nyíregyházán végezte. Szülővárosának kirajzása, Kondoros hívta meg lelkészéül. Innen vitte át a hívek szeretete és feletteseinek megbecsülése Nyíregyházára püspöki másodlelkésznek, majd 1952 óta parochus lelkésznek. Utóbb hosszú éveken át volt a hatalmas gyülekezetnek igazgató lelkésze. Életének ezek a, szűk keretadatai. Az adatok mögött egy szeretettel, szelídséggel, megértő bölcsességgel megáldott élet rejtőzik. Élete értékét közöttünk a hívei szívében élő szeretet méri s a fájdalom, ami nagyon váratlan, hirtelen elindulása után maradt szeretteí és míndnyájunk szívében. 1962. július 1-én indult el arra az útra, amelyen hitünk szerint felette is elhangzik a szó: jól vagyon jó és hű szolgám ... Dr. Gaudy László

Az Evangélikus Élet 1962. július 15-i számában ez a hír jelent meg a 4. oldalon:

— Váratlanul, életének 55. esztendejében július 1-én meghalt Balczó András nyíregyházi lelkész. Balczó András 31 éve szolgált mint lelkész egyházunkban. Temetése nagy részvét mellett július 3-án volt Nyíregyházán. A temetést a templomban gyászistentisztelet előzte meg. A szolgálatokat Megyer Lajos esperes és Rőzse István nyíregyházi lelkészek végezték. Vető Lajos püspök és az Egyetemes Egyház képviseletében Harkányi László egyetemes főtitkár vett részt a temetésen.
A nyíregyházi evangélikus gyülekezet, valamint a család gyászában osztozunk mindannyian. Balczó András hűséges lelkipásztor hazatérése mindnyájunk együttérző fájdalmát váltotta ki. Isten adjon vigasztalást mindannyiunknak és reménységet a feltámadáshoz.
„Emlékezzél meg rólam, én Istenem, javamra, mindarról, amit én e néppel cselekedtem” (Neh 5,19.).

Az Evangélikus Élet 2007/32. (2007. augusztus 12., 10. oldal) számában viszont megjelent Reményi Mihály írása:

Balczó András evangélikus lelkész emlékezete

Száz évvel ezelõtt, 1907. augusztus 10-én született Szarvason Balczó András evangélikus lelkész. Édesapja, Balczó György vasúti pályamunkás, édesanyja Kergyik Judit volt. Házasságukból tíz gyermek született. Az édesapa korai halála után a nyugdíj nélkül maradt édesanya látta el gyermekeit. A legkisebbik volt András, aki Szarvason, a gimnáziumban érettségizett, majd a soproni evangélikus teológián szerzett lelkészi oklevelet.

A kiskőrösi gyülekezetben lett segédlelkész 1931. szeptember 1-jén. 1933-ban Nyíregyházára került, majd 1934. március 18-án a szülõhelyéhez közeli Kondoroson iktatták be parókus lelkésznek. 1934. szeptember 14-én kötött házasságot Paulinyi Edit tanítónővel. Házasságukból négy gyermek született: Edit iparművész, Ildikó mérnök, András olimpiai és világbajnok öttusázó, a nemzet sportolója és Zoltán mérnök, műegyetemi tanár.

A nyíregyházi evangélikus gyülekezetbe 1940 januárjában került vissza. Püspöki másodlelkész lett Túróczy Zoltán püspöksége alatt. Ellátott egy lelkészkörzetet, és felügyelt a nyíregyházi evangélikus elemi iskolákra. Túróczy Zoltán erre az iskolára mondta, hogy a világ legnagyobb evangélikus iskolája az ötvennyolc pedagógusával. A két gimnáziummal együtt ekkor Nyíregyházán száz evangélikus pedagógus mûködött.

Amikor Nyíregyházán 1952-ben megszûnt az evangélikus püspökség, Balczó Andrást a gyülekezet meghívta parókus lelkésznek. Ezt a tisztet látta el 1962. július 1-jéig, amikor váratlanul meghalt. Még nem volt ötvenöt éves sem. A nyíregyházi Északi temetõben fekszenek földi maradványai. Az evangélikus Nagytemplomban az oltár közelében szerepel a neve az egykori lelkészek között.

E sorok írója személyesen emlékszik rá, amikor Balczó 1933-ban Nyíregyházára került. Akkor kezdődtek az evangélikus elemi iskola dísztermében a gyermek-istentiszteletek, amelyeket a segédlelkészek tartottak. Életem első lelkészeként tartom számon segédlelkész társával, Szilády Jenővel együtt, aki késõbb a pesti szlovák evangélikus gyülekezet lelkésze lett. Húgomnak 1943-ban ő volt a konfirmáló lelkésze. Családunkat is felkereste, amikor édesapám súlyos betegségben szenvedett. Nemcsak én, hanem az egész gyülekezet szeretettel emlékezik meg száz évvel ezelőtt született lelkészéről.

Dr. Reményi Mihály

https://zope.lutheran.hu/ujsagok/evelet/archivum/2007/32/102?print=1

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_2007/?pg=389&layout=s

***

A Lelkipásztor folyóirat 1962. július-augusztusi számában ez az írása jelent meg, már elhunyta után (440-448. oldal):

A gyarmati kérdés és a keresztyénség történelmi áttekintése (+Balczó András)

Balczó András keresztelő és hitoktató lelkészem volt. "Az igaznak az emlékezete áldott." (Péld 10,7a) G. A.