„Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.” (Zsoltár. 121, 7-8. ) 2010. III. 8. Kedves András Testvérem! Hatvanadik születésnapod alkalmából, szeretettel köszöntünk téged, a fent idézett zsoltárversek drága üzenetével, valamint, erre az alkalomra írt születésnapi versemmel. Isten nagy szeretete és kegyelme, hogy megérhetted, hatvanadik születésnapodat. Urunk kegyelméből, már hosszú évek óta, az Ő örök országának építőmunkása lehetsz. Mi, ezúton is, Urunk áldását kérjük új életévedre és egész életedre. Lehess még sokáig, Urunk lelki szőlejének áldásos életű munkása, és még sok drága elveszett lelket vezethess Jézushoz, miként András és Fülöp, vezette Nátánaelt. Hűséges szolgálatodért pedig, Megváltó Urunk, bizonyosan gazdagon fog megajándékozni téged, a mennyei megjutalmazás nagy napján! Új életévedre, ezúton is, Urunk áldását és őrző kegyelmét kérjük, tölthesse be azt Urunk, sok örömmel és boldogsággal. imádkozó testvéri üdvözlettel, testvéreid, az Úr Jézus Krisztusban! Pali bátyád és Jolikám Hála a kegyelmi évekért (Emlékül András barátomnak) Életem Szent Ura, ki az időt méred, születésnapomon, ajkam imád Téged. Hat hosszú évtized suhant át, fölöttem. sok áldása, terhe, maradt el mögöttem. Földi létem útján, ma kissé megállok, életnapom láttán, délutánban járok. Zarándokutamra, ma, ha visszanézek, váltakoztak azon, napos, borús évek. Láttam bölcsőket és láttam koporsókat, Atyám – kegyelmedből – kaptam lelki jókat. Ajándékaidat, fel sem sorolhatom, gondomat viselted, minden áldott napon. Nem érdemem szerit bántál velem, Atyám, ajándék családom, népem és szép hazám. Kézen fogtál engem, mint lelki gyermeket, üdvösség útjára tereltél engemet. Üdvösségem, az én legdrágább vagyonom, hálásan köszönöm, születésnapomon. Atyám – kegyelmedből – ma újévbe lépek, add: legyen életem, néked tetsző ének. Zenghessen ajkamon, dicséret és hála, Szent Neved foglaljam mindennap, imába. Földi életemet, Te mérted ki nékem, lelkek mentésében teljen, minden évem! Induljak örömmel, ha szolgálat vár rám, mert sok lélek bolyong elhagyottan, árván. Kallódó lelkeket, vezethessek Hozzád, s ha lejár itt időm, megláthassam Orcád! Pecznyík Pál Celldömölk 2010. III. 13. |