Kérdés: Mi a megtérés? Szükséges-e a megtérés az üdvösséghez?
Válasz: Sokan a megtérés alatt a „bűtől való elfordulást” értik. Ez nem biblikus definíciója a megtérésnek. A Bibliában a „megtér” szó azt jelenti, hogy „megváltoztatja a gondolkodásmódját”. A Biblia arról is ír, hogy a valódi megtérés következményeként megváltoznak a cselekedetek is (Lukács 3:8–14; Cselekedetek 3:19). A Cselekedetek 26:20 így szól: „…hirdettem, hogy térjenek meg, forduljanak az Istenhez, és éljenek a megtéréshez méltóan.” Teljes bibliai meghatározása szerint a megtérés a gondolkodásmód megváltozása, ami a cselekedetek megváltozását vonja maga után.
Akkor hát mi a kapcsolat a megtérés és az üdvösség között? Úgy tűnik, hogy a Cselekedetek könyve az üdvösséggel összefüggésben különlegesen nagy hangsúlyt fektet a megtérésre (Cselekedetek 2:38; 3:19; 11:18; 17:30; 20:21; 26:20). Az üdvösséggel kapcsolatban azt jelenti a megtérés, hogy megváltoznak a gondolataid Jézus Krisztussal kapcsolatban. Pünkösd napján elmondott igehirdetésének végén (Cselekedetek 2) Péter megtérésre hívja az embereket (Cselekedetek 2:38). Miből térjenek meg? Azokat hívja, akik elutasították Jézust (Cselekedetek 2:36), hogy meggondolják magukat, és ismerjék el őt Úrnak és Krisztusnak (Cselekedetek 2:36). Arra szólítja fel az embereket, hogy változzon meg a gondolkodásmódjuk, és ne utasítsák el Krisztust, mint Messiást, hanem higgyenek benne Messiásként és Megváltóként.
A megtérést és a hitet felfoghatjuk úgy, mint ugyanannak az érmének a két oldala. Lehetetlen Jézus Krisztusban, mint Megváltóba hinni anélkül, hogy előbb ne változna meg a gondolkodásmódunk arról, hogy kicsoda ő és mit tett. Akár szándékos elutasításból, akár tudatlanságból vagy érdektelenségből való megtérésről van szó, ez mind gondolkodásmód-változás. Az üdvösséggel kapcsolatban azt jelenti a bibliai megtérés, hogy elutasítás helyett hiszünk Krisztusban.
Ugyanannyira fontos megértenünk, hogy a megtéréssel nem érdemeljük ki az üdvösséget. Senki sem térhet meg, nem jöhet Istenhez, ha ő nem vonzza magához (János 6:44). A Cselekedetek 5:31 és 11:18 arra utal, hogy a megtérést Isten adja — csak az ő kegyelméből lehetséges. Senki nem tud megtérni, ha Isten nem ad megtérést. A teljes üdvösség — ideértve a megtérést és a hitet is — annak az eredménye, hogy Isten magához vonz, megnyitja a szemünket és megváltoztatja a szívünket. Isten hosszútűrése (2 Péter 3:9) és jósága (Róma 2:4) vezet bennünket megtérésre.
Noha a megtérés nem üdvösségszerző, az üdvözítő megtérés cselekedeteket szül. Lehetetlen a teljes és valódi gondolkodásmód-változásnak úgy végbemennie, hogy közben ne változzanak meg a cselekedeteink is. A Bibliában a megtérés megváltozott viselkedéssel jár. Ezért szólította fel Bemerítő János az embereket, hogy „teremjenek megtéréshez illő gyümölcsöt” (Máté 3:8). Aki őszintén megtért a Krisztust elutasító hozzáállásából, és hisz őbenne, annak az életében látható lesz a változás (2 Korinthus 5:17; Galata 5:19–23; Jakab 2:14–26). Az üdvösséghez szükség van a helyesen értelmezett megtérésre. A bibliai megtérés azt jelenti, hogy megváltozik Jézus Krisztusról a gondolkodásmódom, és odafordulok Istenhez, hogy üdvösséget adjon (Cselekedetek 3:19). A bűntől való elfordulás nem a megtérés meghatározása, hanem az Úr Jézus Krisztushoz való őszinte, hitre épülő megtérés egyik eredménye.
Válasz: Ha valaki megtér akkor az örökre szól? Amikor az emberek odamennek Krisztushoz, mint Megváltóhoz, akkor egy olyan kapcsolatba kerülnek Istennel, ami biztosan öröre garantálja az üdvösségüket. Számos igerész támasztja alá ezt a tényt. (a) Róma 8:30 - “Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” Ebből a versből kiderül, hogy attól a pillanattól, hogy Isten kiválasztott minket, máris megdicsőülünk a mennyben az Ő jelenlétében. Semmi sem gátolhat meg egy hívőt abban, hogy egyszer megdicsőüljön, mert Isten ezt már eltervezte a mennyben.
(b) Pál két fontos kérdést tett fel a Róma 8:33-34-ben: “Ki vádolná Isten választottait? Isten, aki megigazít. Ki ítélne kárhozatra? A meghalt, sőt feltámadt Jézus Krisztus, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk?” Ki vádolná azt, akit Isten kiválasztott? Senki sem fogja, mivel Krisztus a védőügyvédünk. Ki ítélne kárhozatra? Senki sem fog, hiszen Krisztus, aki meghalt értünk, maga az egyetlen ítélő. Megváltónkban egyszerre van ügyvédünk és bíránk.
(c) A hívők újjászületetnek (újjá lesznek teremtve) amikor hinni kezdenek (János 3:3; Titusz 3:5). Ahhoz, hogy egy keresztény elveszítse az üdvösségét, “vissza kéne teremtődnie”. A Biblia nem mondja, hogy az újjászületést el lehetne venni. (d) A Szentlélek beköltözik minden hívőbe (János 14:17; Róma 8:9) és bele kereszteli őket Krisztus testébe (1 Korinthus 12:13). Ahhoz, hogy egy hívő elveszítse az üdvösségét, a Szentléleknek “el kéne költöznie” és az embernek ki kéne szakadnia Krisztus testéből.
(e) A János 3:15 szerint annak, aki hisz Jézus Krisztusban, örök élete lesz. Ha ma hiszel Krisztusban és örök életed van, de holnap elveszíted, akkor az soha nem volt “örök” élet. Tehát ha elveszíted az üdvösségedet, akkor hibásak az örök élet ígéretei a Bibliában. (f) A leginkább összefoglaló érvet szerintem maga az Ige mondja ki: “Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.” (Róma 8:38-39) Ne felejtsd el, hogy az Isten aki megmentett ugyanaz, mint aki meg is fog tartani. Miután megtértünk örökre meg vagyunk mentve. Az üdvösségünk kétségtelenül örökre biztonságban van!
Válasz: Pál apostol egyértelmen tanítja, hogy abban a pillanatban vesszük a Szentlelket, amint hiszünk Jézusban mint Megváltóban. Az 1Kor 12:13 így szól: “Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.” A Róma 8:9 így tanít: “Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.” Az Efézus 1:13-14 arra tanít, hogy a Szentlélek a garancia az üdvösségre mindazoknak, akik hisznek: Őbenne pedig titeket is - miután hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek - eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására.”
Ez a három igeszakasz tiztázza előttünk, hogy a Szentlelket minden bizonnyal megtérésünk pillanatában megkapjuk. Pál nem mondhatta volna, hogy mindnyájan egy Lélek által kereszteltettünk és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg, ha nem minden korintusi hívő kapta volna meg a Szentlelket. A Róma 8:9 még erősebb érv. Ha valakiben nincs a Lélek, az nem tartozik Krisztushoz. Éppen ezért a Lélek jelenléte életünkben azonosítója az üdvösség meglétének. Továbbá a Szentlélek nem lehetne az üdvösség pecsétje, záloga (Efézus 1:13-14), ha nem a megtérés pillanatában kapnánk. Számos igehely egyértelműsíti: üdvösségünk biztosított attól a pillanattól, hogy Jézust elfogadjuk megváltónknak.
E vitatéma gyakran ellentmondásos, mert a Szentlélek munkaterületeit gyakran összekeverjük. A Szentlélek vétele/bennünk lakása a megtérés pillanatában létrejön. A Szentlélekkel való betöltekezés viszont egy keresztények egész életén átívelő folyamat. Amíg mi azt valljuk, hogy a Lélekbe való keresztelés szintén a megtérés pillanatában megtörténik, más keresztények nem így gondolják. Ez néha oda vezet, hogy a Lélekbe való keresztséget összekeverjük a Lélek vételével, mintha az egy későbbi része lenne csupán az üdvösségnek. Összefoglalva: hogyan vesszük a Szentlelket? Úgy, hogy Jézusba mint Megváltónkba vetjük hitünket (János 3:5-16). Mikor vesszük a Szentlelket? A Szentlélek bennünk lakozik attól a pillanattól fogva, amint hiszünk Jézusban.
Válasz: A görögajkú Filippi városában egy férfi nagyon hasonló kérdést tett fel Pálnak és Szilásznak. Legalább három dolog derül ki a férfiről: börtönőr volt, pogány volt és kétségbeesett volt. Az öngyilkosság szélén ált, amikor Pál megállította. Ekkor tette fel a kérdést: „Mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?” (Cselekedetek 16:30).
Maga a kérdés azt igazolja, hogy ez az ember felismerte, hogy üdvösségre van szüksége — ő maga csak a halált látta megoldásnak, és tudta, hogy segítségre szorul. Pált és Szilászt kérdezi, ami arra utal, hogy hitt benne, hogy ők rendelkeznek a válasszal.
Rögtön megkapja az egyszerű választ: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!” (31. vers). A történet folytatódik, a férfi pedig hitt, és megtért. Attól a naptól kezdve élete más lett.
A férfi megtérése a hitre épült („Higgy…”). Jézusba kellet vetnie bizalmát, senki másba. Elhitte, hogy Jézus az Isten Fia („Úr”) és a Messiás, akiben teljesül a Szentírás ígérete („Krisztus”). Abban is hitt, hogy Jézus meghalt a bűneiért és feltámadt, mert ezt hirdette Pál és Szilász (lásd Róma 10:9–10 és 1 Korinthus 15:1–4).
Megtérni (áttérni) szó szerint azt jelenti, hogy „megfordulni”. Amikor valamihez odafordulunk, akkor szükségszerűen elfordulunk valami mástól. Amikor odafordulunk Jézushoz, akkor el kell fordulnunk a bűntől. A Biblia a bűntől való elfordulást „megtérésnek, bűnbánatnak”, a Jézushoz való odafordulást pedig „hitnek” nevezi. Ezért a megtérés és a hit kiegészítik egymást. Mind a megtérés, mind a hit megtalálható az 1 Thesszalonika 1:9-ben: „megtértetek a bálványoktól az Istenhez.” Ha őszintén megtér valaki, akkor keresztyénként otthagyja addigi életútját, mindent, ami a hamis valláshoz kapcsolódik.
Leegyszerűsítve: ha valaki meg/át szeretne térni a keresztyénségre, akkor hinnie kell, hogy Jézus az Isten Fia, aki meghalt a bűneiért, majd feltámadt. Egyet kell értenie Istennel abban, hogy ő bűnös és megváltásra van szüksége, és kizárólag csak Jézusra szabad bíznia a megváltást. Isten azt ígéri, hogy amikor a bűntől Krisztushoz fordul, akkor megmenti őt, és elküldi a Szent Szellemet, aki újjáteremti.
Az igazi keresztyénség nem egy vallás. A Biblia szerint a keresztyénség személyes kapcsolat Jézus Krisztussal. A keresztyénség arról szól, hogy Isten bárkinek üdvösséget ajánl fel, aki hisz Jézus kereszthalálában, mint személyes áldozatban, és őrá bízza életét. Aki keresztyén lesz, az nem ott hagyja az egyik vallást egy másikért. A keresztyénség Isten ajándékának befogadása, és Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat kialakítása, aminek következtében a bűnök megbocsáttatnak, és az illető az örökkévalóságot halála után a mennyben tölti.
Szeretne Ön is keresztyén lenni az itt olvasottak alapján? Ha igen, akkor itt egy egyszerű imádság, amit elmondhat Istennek. Egy ima elmondása még nem ad üdvösséget senkinek. Csak az mentheti meg bűneiből, ha bizalmát Krisztusba veti. Ez az imádság csupán egy módja annak, hogy kifejezze Isten felé, hogy hisz benne, és hálát ad neki az üdvösségért. „Istenem, tudom, hogy vétkeztem ellened, és ezért büntetést érdemlek. De Jézus Krisztus magára vette a megérdemelt büntetésemet, hogy a belé vetett hit által a bűneim megbocsássanak. Benned bízom és tőled várom az üdvösségemet. Köszönöm csodálatos kegyelmed és megbocsátásod, és az örök élet ajándékát. Ámen!”
Jézus mellett döntöttél az itt olvasottak miatt? Ha igen, akkor kérlek kattints az “Elfogadtam Jézust” gombra.
Most már hiszek Jézusban … hogyan tovább? Gratulálok! Meghoztál egy döntést, ami az egész életedet megváltoztatja! Talán most azt kérdezed: “Hogyan tovább? Hogy kezdjem el az utamat Istennel?” Most felsorolok öt lépést, ami irányt ad neked a Biblia alapján. Ha kérdéseid lesznek az utad során, kérlek látogasd meg ezt a honlapot: http://www.gotquestions.org/Magyar.
1. Értsd meg jól az üdvösséget!
1 János 5:13 – “Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van.” Isten azt szeretné, ha megértenénk az üdvösséget. Azt akarja, hogy biztosak legyünk benne, hogy ő megmentett minket. Foglaljuk ezért most össze a megtérés főbb pontjait:
(a) Mindannyain vétkeztünk. Tettünk olyan dolgokat, amik nem tetszenek Istennek (Róma 3:23)
(b) A bűneink miatt megérdemeljük, hogy büntetésként örökké el legyünk szakítva Istentől (Róma 6:23).
(c) Jézus meghalt a kereszten, hogy kifizesse a bűneink büntetését (Róma 5:8; 2 Korinthus 5:21).
(d) Isten megbocsátást és üdvösséget ad mindenkinek, aki hisz Jézusban, és abban, hogy az ő halála fizetség a bűneinkre (János 3:16; Róma 5:1; Róma 8:1).
Ez a megváltás üzenete! Ha hiszel Jézus Krisztusban mint megváltóban, akkor meg lettél mentve! Minden bűnödet megbocsátotta Isten, és megígéri, hogy soha nem hagy el (Róma 8:38-39; Máté 28:20). Ne felejtsd el, hogy az üdvösséged biztonságban van Jézus Krisztusban (János 10:28-29). Ha egyedül Jézusban bízol, mint megváltóban, akkor egészen biztos lehetsz benne, hogy az örökkévalóságot Istennel fogod tölteni a mennyben!
2. Keress egy jó gyülekezetet ahol a Bibliát tanítják.
Ne úgy gondolj a gyülekezetekre, mint épületekre. A gyülekezetet az emberek jelentik. Nagyon fontos, hogy a Jézusban hívők közösségben legyenek egymással. Ez az egyik elsődleges célja a templomoknak. Most, hogy már hiszel Jézus Krisztusban, bátorítunk rá, hogy keress egy Biblia-hívő gyülekezetet a közeledben és beszélgess el a lelkipásztorral. Mesélj neki új hitedről Jézus Krisztusban.
A második célja a templomoknak a Biblia tanítása. Így meg tudod tanulni, hogy miként alkalmazd Isten útmutatásait az életedben. A Biblia megértése a kulcs egy sikeres és erőteljes keresztény élethez. 2 Timóteus 3:16-17 – “A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.
Egy harmadik célja a gyülekezeteknek a dicsőítés. A dicsőítés hálaadás Istennek mindazért, amit tett! Isten megmentett minket. Szeret minket. Gondoskodik rólunk. Tanít és vezet minket. Miért ne köszönnénk ezt meg neki? Isten szent, igaz, szerető és tele van kegyelemmel. Jelenések 4:11 – “Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.”
3. Szánj időd minden nap Istenre.
Nagyon fontos, hogy minden nap töltsünk időt azzal, hogy Istenre figyelünk. Néhányan ezt úgy hívják, hogy “csendesség”, mások pedig úgy, hogy “áhítat”, mert ilyenkor áhítattal hallgatunk Istenre. Vannak, akik reggel szeretnek Istennel időt tölteni, mások inkább este. Nem az a lényeg, hogy mi a neve ennek az időnek, vagy hogy mikor van. Ami számít az az, hogy rendszeresen tölts időt Istennel. Miből áll össze az Istennel töltött idő?
(a) Imádság. Az imádkozás egyszerűen beszélgetés Istennel. Beszélj Istennek a félelmeidről, problémáidról. Kérdd Istent, hogy adjon neked bölcsességet és vezetést. Kérdd őt, hogy gondoskodjon rólad. Mondd el Istennek, hogy mennyire szereted, és hogy mennyire értékeled, amit érted tesz. Erről szól az imádság.
(b) Bibliaolvasás. Amellett, hogy a gyülekezetben, vasárnapi iskolában, vagy egy bibliakörben tanulsz a Bibliáról, egyedül is olvasnod kell. A Bibliában minden benne van, amit tudnod kell a sikeres keresztény élethez. Isten vezet általa, hogy miként hozz bölcs döntéseket, honnan ismerheted meg az Ő akaratát, mivel szolgálhatsz másoknak, és hogy mi a lelki növekedés útja. A Biblia Isten szava számunkra. Nem más, mint Isten kézikönyve arról, hogyan éljünk olyan életet, ami neki is és nekünk is tetszik.
4. Építs kapcsolatot olyan emberekkel, akik tudnak lelkiekben segíteni.
1 Korinthus 15:33 – “Ne tévelyegjetek – ‘A jó erkölcsöt megronja a rossz társaság!’ ” A Biblia tele van figyelmeztetésekkel arról, hogy a “rossz” emberek milyen hatással lehetnek ránk. Ha olyanokkal töltesz időt, akik bűnös dolgokat csinálnak, akkor te is kísértésbe fogsz esni, hogy ilyeneket tegyél. Azoknak a személyisége, akik körülöttünk vannak, hatni fog ránk. Ezért nagyon fontos olyanokkal körülvennünk magunkat, akik szeretik az Urat és elkötelezettek iránta.
Próbálj találni egy-két barátot, például a gyülekezetedből, akik tudnak segíteni és bátorítani (Zsidók 3:13; 10:24). Kérd meg a barátaidat, hogy hadd számolhass el nekik a csendességeidről, a tetteidről és az Istennel való járásodról. Kérdezd meg, hogy megteheted-e ezt te is nekik. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell adnod minden barátodat akik nem ismerik Jézust mint Megváltójukat. Továbbra is legyetek barátok és szeresd őket. Egyszerűen tudasd velük, hogy Jézus megváltoztatta az életedet, és már nem teheted azokat a dolgokat, amiket régen. Kérdd Istent, hogy adjon lehetőségeket, hogy beszélhess a barátaidnak Jézusról.