A kötet címlapja: http://konyvesbolt.hu/wp-content/uploads/2015/12/132901-7.jpg Képes tudósítás az Evangélikus Portálon: http://www.evangelikus.hu/konyvbemutato-reformacio-kincsei-kotet A kiadó honlapja: http://tarsolykiado.hu/2015/12/05/reformacio-kincsei-i/ A kötet elérhetősége: http://konyvesbolt.hu/kereses/?wpq_title=A+reform%C3%A1ci%C3%B3+kincsei+I.&wpq_publisher&wpq_writer&wpq_categories=0&wpq_pricefrom&wpq_priceto&wpq_sku&wpq_isbn&wpq_datefrom&wpq_dateto&wpq_nonce=63405a9c11&wpq_post=49&wpq_submit=Keres%C3%A9s A könyvbemutató meghívója: https://garainyh.hu/kep/Tarsoly_meghivo.jpg Adámi László írása a könyvben: https://garainyh.hu/kep/Melanchthon_Adami%20[2083474].pdf A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében 2015. december 10-én mutatták be A reformáció kincsei című kötetet, mely a magyarországi evangélikusság történetét dolgozza fel. Gyülekezetek, egyházfelépítés, életpályák, építészet és zene egyaránt helyet kapott abban a valóban gazdag és olvasmányos kötetben, amely Kollega Tarsoly István és Kovács Eleonóra szerkesztésében a Tarsoly Kiadó gondozásában jelent meg. Ötven szerző írta a kötetet, amely a reformáció korától mutatja be egészen 2015-ig a Magyarországi Evangélikus Egyház történetét. Teszi ezt úgy, hogy a gazdag képi illusztrációra támaszkodó köteten belül, rövid fejezetekre osztva, közérthetően és olvasmányosan mutatja be az egyház felépítését, egyes történeti korokban való alakulását. „Az volt a célunk, hogy egy olyan közérthető, egyben olvasmányos könyvet alkossunk, amely a művelt nagyközönség számára készül, amelyikkel az emberekhez közelebb kerül az evangélikus egyház, illetve a reformáció” – fogalmazott Kollega Tarsoly István. A szerkesztő kiemelte, hogy a szerzőket arra kérték, hogy ne a legmagasabb tudomány nyelvezetén, hanem a közérthetőségre törekedve fogalmazzanak írásaikban. A kötet címére utalva Hafenscher Károly hangsúlyozta, hogy „az egyetlen igazi kincs az evangélium. Ami ebben a kötetben olvasható és látható, az az evangélium öröméből, hatásából, lényegéből született.” „Amikor átlapozzuk a kötetet egyértelművé válik, hogy nemzetünk nagy kincsestárában meghatározó szerepe van a keresztény felekezeteket is formáló egykori és mai protestantizmusnak” – hangsúlyozta Fülöp Tamás. A Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese kiemelte, hogy a zenei, irodalmi, épített örökség bemutatásán túl a szerzők és a szerkesztők törekedtek arra, hogy az evangélikus egyház magyarországi történetén belül egyes gyülekezeteket, iskolákat, szociális intézményeket is bemutassanak. Az egyháztörténetet átfogó és részegységeit tekintve a levéltáros kiemelte, hogy „olyan értékek születtek, amelyeket összegyűjteni és amelyekre emlékezni immáron kötelesség.” ...a kötet az evangélikus egyház múltját, történetét és jelenét dolgozza fel. „A könyv küldetése, hogy az előrevivő példákat, kulturális és tudományos eredményeket, a művészeteket, maradandó alkotásokat igyekezzen bemutatni.” A fentieken túl a főigazgató-helyettes a kötet egyik kimagasló eredményeként említette, hogy „a történeti hűség jegyében a szerzők nem hallgathatták el a konfliktusokat sem, így az egyház történetének talán kevésbé fényes területét sem kerülték meg.” Fülöp Tamás hangsúlyozta, hogy „a gazdagon illusztrált könyv nem csupán történeti áttekintés, hanem annál sokkal több: egy lexikon adatgazdagságával, egy képeskönyv esztétikumával, egy egyetemi tankönyv átfogó tematikájával és egy igényes magazin olvasmányos stílusával hozza közelebb az olvasóhoz az evangélikus egyház értékeit.” „Az ötleteknek olyan szerencsés együttállása jellemezte a kötet készülését, ami igen ritka” – fogalmazott Kovács Eleonóra. A kötet szerkesztője kiemelte, hogy ötven szerző munkájának köszönhetően közel száz téma került a kötetbe. A szerkesztési folyamatról a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, egyben a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsának elnöke elmondta: „figyeltünk arra, hogy legyenek adataink a reformáció felbukkanásáról, kialakulásáról, az egyházszervezet kiépüléséről, a törvényekről. Mikor ezeken túljutottunk, akkor a társadalom, a gazdaság és az oktatás oldalát dolgoztuk fel. Törekedtünk arra, hogy az élő közösséget, az élő egyházat is bemutassuk, valamint a helyi közösségeket is láttassuk.” Első lapozásra elmondhatjuk, hogy a szerkesztők elérték kitűzött céljukat, hiszen egy valóban széles körű, átfogó kötetet foghatunk kézbe, mely a történelmi áttekintés, a rész és egész láttatásának szimbiózisaként élővé teszi múltunkat, bemutatja jelenünket, így nyújtva mély, ugyanakkor közérthető képet a Magyarországi Evangélikus Egyházról. Galambos Ádám |
