| Karácsonyi evangéliumi költemények [2021.12.25 ] | |
| Áldott Karácsonyt! Lukács ev.2.rész 25-35 : Kedves Testvérek! A fenti Igével kívánok áldott, örömteljes ünneplést Megváltónk születése napján! Szeretettel: Joli Áldott Karácsonyt Jézus földünk vándora lett, a szívedben keres helyet. Ha szívedbe befogadod, áldott lesz a karácsonyod.
Angyali koncert!
Isten csodás szép jeleként, Betlehemi mezők felett, fehérruhás angyalsereg tölti be a fénylő eget. Bűntelen angyalok ajkán zeng a szép mennyei ének, kis időre, láthatóvá váltak, a mennyei lények. Juhpásztorok félelemmel hallgatták, a szép éneket, egyik angyal szólt hozzájuk, ne féljetek, ne féljetek! Fiában ma, jó Atyátok, láthatóan jött közétek, bűneitek börtönéből, a megváltást, hozta néktek!
Már csak emlék, e szép koncert, Betlehemi mezők felett, azóta, sok sötét felhő takarta el, a kék eget. Mert a földön bűn s igazság, vívja könnyes – véres harcát, s a bűn, torzzá változtatta, a bűntelen ember arcát! De jön Jézus nemsokára! Harsonaszó zeng a légben, vérén váltott menyasszonyát, hazaviszi dicsőségben! Pecznyík Pál Celldömölk, 2010. XII. 14.
Betlehemi tragédia!
Heródes a kárhozatban hiába hunyja le szemét, behunyt szemmel is látja ő gyermekvérrel hintett kezét! Betlehemi gyermekeknek drága vére folyik kezén, pillanatig sem könnyíthet kínzó lelkiismeretén. Az ő szívéből indult ki, az a sátáni gondolat, meg ölni az Isten Fiát, az éjszaka leple alatt! Parancsára: katonái, Betlehemre rárontottak, s kicsiny fiúgyermek után, minden otthont átkutattak. Anyák sírva könyörögtek, ne bántsátok! Inkább engem, de a barbár katonák közt, szánó szívű nem volt egy sem. Még Betlehem környékén is, minden kisfiúgyermeket, születéstől kétévesig, megöltek a fegyveresek! Betlehemben, ahol értünk Jézus Krisztus megszületett, barbár hordák éles tőre járt át, sok kis gyermekszívet! Az irigy Heródes miatt, mártírhalált halt sok gyermek, gyász volt egész Betlehemben, s hullottak a fájó könnyek. Ártatlanul haltak meg ők, így jutottak a mennybe föl, ahol mártírkoronájuk, örök dicsfényben tündököl!
Heródes meg kárhozatban egyre mossa véres kezét, s látja azon – mindig frissen – a legnagyobb vádlót: a vért!
Pecznyík Pál Celldömölk, 1987.
Betlehemi tragédia!
Heródes a kárhozatban hiába hunyja le szemét, behunyt szemmel is látja ő, gyermekvérrel hintett kezét!
Betlehemi gyermekeknek drága vére folyik kezén, pillanatig sem könnyíthet kínzó lelkiismeretén.
Az ő szívéből indult ki, az a sátáni gondolat, megölni az Isten Fiát, az éjszaka leple alatt!
Parancsára: katonái, Betlehemre rárontottak, s kicsiny fiúgyermek után, minden otthont átkutattak.
Anyák: sírva könyörögtek, ne bántsátok! Inkább engem, de a barbár katonák közt, szánószívű nem volt egy sem.
Még Betlehem környékén is minden kisfiúgyermeket, születéstől kétévesig, megöltek a fegyveresek!
Betlehemben, ahol értünk Jézus Krisztus megszületett, barbár hordák éles tőre, járt át sok kis fiúszívet!
Az irigy Heródes miatt, mártírhalált halt sok gyermek, gyász volt egész Betlehemben, s hullottak a fájó könnyek.
Ártatlanul haltak meg ők, így jutottak a mennybe föl, ahol mártírkoronájuk, már örök fényben tündököl!
Heródes meg kárhozatban egyre nézi véres kezét, s látja azon – mindig frissen – a legnagyobb vádlót: a vért!
Pecznyík Pál Celldömölk 1987.
Boldog karácsony
Újra karácsony van az egész világon, egyik felén, télen, másik felén, nyáron. Jézus üdvöt hozott földön, minden népnek, fehérnek, színesnek, gazdagnak, szegénynek. Bűnök sötét leple borult, minden népre, Jézus megszánt minket, fényt hozott az éjbe! Bűnükre hulló fény, sokaknak nem tetszett, mert azt takargatni kellett, a fény mellett. Boldog, ki örömöt, igazságot szeret, útjára fény ragyog, mint égi szeretet. Mind ez: csodás módon, Jézusban egyesül, ki Őt befogadja, az üdvben részesül. Ma újra karácsonyt, ünnepel a világ, ám Megváltó nélkül, elhervad, mint virág. Míg e múló testben élünk, vándorolunk, csak Jézusban lehet, boldog karácsonyunk.
Pecznyík Pál Celldömölk 2009. XII. 26.
Csodás örömhír:
Atyánk szánalmas szíve, Fiát hozzánk küldte le. Itt senki sem várta Őt, Világteremtő Dicsőt!
Itt élt, itt járt, szenvedett, feltámadva mennybe ment. De nemsoká visszajön, vajon kit visz mennybe föl?
Pecznyík Pál 2016. X. 12.
Ég Föld találkozott!
Mi fel sem foghatjuk, Isten mit áldozott, midőn Betlehemben, Ég s Föld, találkozott! Jézus látta rajtunk, a bűnt: e rút szennyet, s értünk: odahagyta, a ragyogó mennyet! Dicsőséges trónját, elhagyta az áldott, szeme: jászolágyon, látott napvilágot! Hasonló lett hozzánk, bűnünket kivéve, lejött, hogy bennünket: öleljen szívére. Mi meg, bűn rabjai, ó mit tettünk Vele, ellene a szívünk, haraggal volt tele. Ha bár, bűnünk miatt, meg intett bennünket, látva: bűnre hajló, feslett életünket. Urunk bár megdorgált, javunkat munkálta, bűn miatt vesztünket, már előre látta. Ő nem kirándulni jött, közénk a földre, hozzánk hasonlóan, víg életet töltve. Rövid élete is, szolgálatban telt el, törődött leprással, vakkal, elveszettel. Megsiratta: kemény akaratos népét, Már előre látta, kárhozatos végét! Tudta: bűnösökért, nem hiába fáradt, szívéből csak jóság, csak szeretet áradt. Ő nem dicsekedni, meghalni jött értünk! Mivel üdv útjáról, bűn útjára tértünk. Művét bevégezte, a kínok keresztjén, teljen meg hívőkkel, a mennyei szentély! A dicső új honban, új Jeruzsálemben, hogy Isten trónjánál, élhessünk örömben.
Pecznyík Pál Celldömölk 2015. III. 17.
Első karácsonyéj
Első karácsonyéj, bizonyára szép volt, táj felett őrködött, a fénysubás vén hold. Juhok mellet néhány pásztor volt csak ébren, többi a kunyhóban, elszenderült mélyen. A zöld mező felett, a mély éji csendben, hallatlan esemény, ment végbe a mennyben. Fény tört át az égen, fénylőbb, mint száz hajnal, s a menny tárt kapuján, kilépett egy angyal. Megállt fényruhában, pásztorokkal szemben, hírt hozott a mennyből, szólt emberi nyelven. Nagy örömhírt hoztam, bár hallaná minden, Fiában ma éjjel, földre jött az Isten! Van egy kőistálló, kicsiny Betlehemben, jászolágyon pihen ott, az Istenember! Amíg szólt az angyal, légben a táj felett, angyalok kórusa, zengte az éneket. Félénk pásztorokba, bátorság költözött csodás egység támadt, az Ég és Föld között. Elsőként pásztorok látták a nagy csodát, jászolágyon fekve, Istennek Szent Fiát! Nekünk is ez a hír, ad örömöt, békét, Isten Fia által, mennybe várja népét.
Pecznyík Pál Celldömölk 2007.
Fiát küldte értünk Isten!
Kétezred év távolában, csillaghímes éjszakában, ki gondolta: Betlehemben, Isten van ott egy gyermekben? Kicsi mécses fénye mellett, anyaemlőt szív egy gyermek. Jámbor állatok meg nézik, különös látvány ez nekik. Sziklába vájt istállóban, Isten Fia a jászolban. Rávetül már kereszt árnya, testét egy sziklasír várja! Csodák sora következett, megrendítve földet, eget, ki látott ily csodát itten, emberek közt járt az Isten! Itt élt harminchárom évig, hogy út legyen földtől égig! Melyen a hontalan lélek, atyjához a mennybe térhet. Ujjongjatok hát emberek, csillogjatok boldog szemek. Halleluját zengjen minden, Fiát küldte értünk Isten!
Pecznyik Pál Celldömölk, 1999. XI. 16.
Gyermekek karácsonyi hálája
Gyermekajkon zeng az ének karácsonyi ének, csilingelő gyermekhangon, dicsőítünk Téged!
Megváltónkat, ki Atyádnak jobbján ülsz a trónon, aki előtt angyalsereg, gyermeksereg hódol!
Egykor dicső égi fénytől, rövid búcsút vettél, és karácsony éjszakáján, közénk földre jöttél!
Rólad zeng a hálaének, karácsonyi ének, kérünk fogadd ajándékul, szívből adjuk Néked.
Pecznyík Pál 1991.
IGAZI KARÁCSONY! + + Pecznyik Pál
Igazi Karácsony!
Harsog a rock-zene, csillognak a fények, városok utcáin, nyüzsögnek a népek. Karácsony közeleg, szeretet ünnepe, ajándékozással van most a szív, tele. Ajándék gyermeknek, ajándék szülőknek, karácsony ünnepén, így tartják illőnek. Otthonok dísze most, fényes karácsonyfa, így készül a család, minden karácsonyra. Ily módon ünnepel karácsonyt, a világ, két napig tart, s aztán elhervad, mint virág.
Igazi karácsony, nem a fény, csillogás! Ott van, hol a szívben élhet a Messiás! Ott nem két napig van szeretet és béke, munkásnapokon is, az a szívek éke. Igazi szeretet mennyből jön, s végtelen, boldog, ki várja azt, megkapja égbe fenn.
Pecznyík Pál Celldömölk, 2009. XII. 14.
„Legboldogabb karácsonyunk ha szívünk kis Betlehem, s abban Jézust üdvözöljük, s Ő bennünket mennybe fenn”
Pecznyík Pál Celldömölk
Jézus bemutatása!
Jézus a Messiás földre jött, mint szegény, Mária szülte őt, állatok lakhelyén. Mózesi törvénynek tettek ők eleget, Úrnak mutatták be, mint első gyermeket. Templomban áldoztak érte, két gerlicét, Simeon vette át, Mária gyermekét. Szívét boldog öröm és hála járta át, karjain tarthatta, Istennek szent Fiát! Ember karján pihent, az égi csecsemő, s ha bele gondolunk, nem is oly kicsi Ő! Teremtő szavára jött létre, Föld s az Ég, megjelent, akire oly régtől várt a nép! De idő elsuhant, gyermekből felnőtt lett, gúnyolták, vádolták, bár soha nem vétett. Bűnös voltunk láttán, szeméből könny fakadt, s helyettünk: kiitta, a méreg-poharat! Ránk szabott büntetést vállalta magára, értünk és helyettünk, verték Őt a fára! Ám csak így győzhetett, Sátán s halál felett, általa kaphassunk, bűntelen életet! Szárnyaljon trónjához, énekünk és imánk, Jézus érdeméért, öröklét vár reánk!
Pecznyík Pál Celldömölk 2012. XII. 30.
Karácsony ma!
Karácsony ma zajos készülés, csillogás. Zárt szívekben ma sem jöhet a Messiás! Karácsonyfát állít ma, sok milljó család, s nem kell az ajándék, mit Isten ingyen ád. Úgy néznek Jézusra, mint kis csecsemőre, Jézuskát s a jászolt, elteszik jövőre. Gyermekeik újra játszhatnak majd véle, Isten áldott Fiát, így teszik ma félre. Pedig Ő hatalmas Úr a világ felett! Szava hozta létre a földet, az eget. Hogy állsz meg Előtte, te parányi ember, ha majd ítéletre von mint Bíró, egyszer?! Még hozzá fordulhatsz, születése napján, bűnbánó szívvel, hogy üdvösséget kapjál. Csak ott: ahol a szív, Jézust rejtő jászol, lehet ma igazi boldog, szép, karácsony.
Pecznyík Pál Celldömölk
Karácsony napján
Karácsonyra készülődnek, földkerekség népei, vásárolnak szép fenyőket, lakásukba díszleni.
Pedig fenyőnek nincs köze, Betlehemi csodához, Pásztorok nem vittek fenyőt, kisded Jézus jászlához.
Karácsonykor családokat vár az otthon melege, szomorú az ünnep Ura, mert szívükben nincs helye!
Vajon Ég – Föld Teremtője, bennünk kapna-e helyet? Hiszen királyok Királya, karácsonykor is jöhet!
Mi lenne, ha karácsonykor zendülne a harsona! Készületlen itt maradna, keresztyének sok fia!
Karácsony napján is várjuk mennyből, Isten szent Fiát, Vele szállhassunk Atyánkhoz, a levegőégen át! Pecznyík Pál Celldömölk, 2011. XI. 26.
Karácsony van megint!
Karácsony van megint, nagy örömmel tele, Megváltónk jöttének, szép öröm ünnepe. Karácsonyt ünnepel, ismét a nagyvilág, gyertyafényben ragyog, templom, fenyőfaág. Jézus születése, bár régen végbe ment, mégis úgy ünneplik, mint pólyás gyermeket. Pedig kőistállót, régen elhagyta már, megváltott hű népe, jövetelére vár! Szomorította Őt, a bűn, a szenvedés, rang és hírnév után, küzdelem, törtetés. Jézus, nem azért jött, hogy ünnepeljük Őt, hanem üdvre hívni, minden bűn – kedvelőt. Akit ravasz Sátán, bűnökre csábított, Alkotója ellen sarkalt, és lázított. Jézus meghalni jött, a bűnös emberért, érte áldozta fel szent vérét, életét! Sírtak az angyalok, Urukat látva lent, midőn áldozata, kereszten végbe ment! Jézus karácsonykor, értünk a földre jött, megjelenni velünk, mennyei trón előtt! Pecznyík Pál Celldömölk 2010. XI. 26.
Karácsony
Karácsonyt ünnepel újra, bűnt kedvelő nagyvilág, fényt árasztó Jézus helyett, fenyőn fényt hint, gyertyaláng. Mi, az Úr Jézustól várunk, mennyei fényt, örömöt, ne vergődjünk, öröm nélkül, földi bú, és gondok között. Arcunkon ha öröm látszik, az múlandó, elsuhan, el nem múló örömöket, mennyből várunk oly sokan. Megváltónk ahová betér, Vele betér az öröm, szívünk megtelik örömmel, s kívül reked, bú, közöny. Maradandó szép Karácsony, családokban, ott lehet, hol a karácsonyfa mellet, Megváltónk is, kap helyet. Ünnepeljünk ne két napig, hanem egész éven át, hiszen Atyánk, karácsonykor küldte hozzánk, Szent Fiát!
Pecznyík Pál Celldömölk 2015. XII. 22.
Karácsonyest üzenete
Minden karácsonyesti fény, egy csodás csillagról regél. Betlehemi mezők felett -át törve a sötét eget- gyémántkő gyanánt tündökölt, pásztorszemekben tükrözött. És a megnyílt fénylő égen, angyalsereg gyűrűjében zengett: dicsőség Istennek, békesség az embereknek! Énekelték az angyalok, hallhatták mind a pásztorok. Betlehemi istállóban Isten pihent a jászolban. Bűnösökhöz jött az Isten, győzött a Gonosszal szemben! Annak ugyan sok éve már, volt szenvedés, kereszt, halál! Keresztfáról leemelték, megsiratták eltemették. Sírban soká nem alhatott, harmadnapon feltámadott! Most ott ül az Atya jobbján, Szentlelke szól hozzád, hozzám. Ma is biztat: ne féljetek! Meghaltam, hogy ti éljetek! Ha véget ér itt harcotok, láthassam fénylő arcotok. S örökké ragyogjon azon, szeretet, béke, nyugalom.
Pecznyík Pál Celldömölk, 1996. XI. 22. (Apuka átírta)
Karácsonyfa alatt
Gyermekek karácsonyfája fénylő dísszel van tele. Csodálattal nézi Ferkó, Pisti, Jancsi, Tündike. Óvodások mindannyian, s nem láttak fát, ily nagyot, szemük boldogságtól ragyog, mint égen a csillagok. Aztán a fa alá néznek, s felujjongnak boldogan, minden ott van, amit kértek, imájukban hangosan. Mini vonat, hajas baba, kis trombita, autó. Ólomhuszár, egész szakasz kivont karddal vágtató. Mily boldogok: öröm nézni, szép e karácsonyéj. Gyermekek barátja Jézus, kérünk: szívünkben Te élj! Lehessenek mindörökké tieid e gyermekek, életüket áldja-védje s őrizze meg szent kezed!
Pecznyik Pál Celldömölk, 1987.
Karácsonyi ajándék
Szent Fiában megszánt minket, égi Atyánk hű szíve, karácsonyi ajándékként, Őt a mennyből küldte le! Golgotán a bűn pólyára, szíve ontott drága vért, bűn adóság kifizetve, a bűnbánó bűnösért!
Pecznyík Pál Celldömölk 2014. karácsonyán.
Karácsonyi kérés
Imáinkban kérünk, áldott Istenünk, úgy várja karácsonyt, megváltott szívünk. Mint a legszebb égi, ajándékodat, hiszen hű testvérünk lehet, Szent Fiad!
Sokan ünnepelnek, két napig csupán, élnek világ szerint, Karácsony után. Lehessen Karácsony, egész életünk, Téged dicsőítve, zengjen, énekünk.
Pecznyík Pál Celldömölk 2015. XII. 2.
Karácsonyi keresztyének!
Magyar földön, Guineában, karácsonykor télben-nyárban, népek ajkán zeng az ének Jézust várja, minden lélek! Ő nem nézte bőrszínünket, hanem bűnnel telt szívünket. Egyenlőképp mindenkiért, feláldozta az életét! És visszajön nemsokára, boldog: ki Őt visszavárja. Nem szunnyadva, hanem ébren, s ha feltűnik majd az égen, feltámadunk, elváltozunk, s magához vesz áldott Urunk. E nagy örömhír szavával, mely földünkön végigszárnyal, bár telne meg minden lélek, hol emberek vannak, élnek. Urunk kérünk hő imában, magyar földön, Guineában, lehessünk mi, s minden népek, karácsonyi Keresztyének!
Pecznyík Pál Celldömölk, 1998. I. 2.
Karácsonyi levél
Karácsonyi kis levél, nagy örömmel küldöm én annak, ki ma nem örül, kinek szívén bánat ül. Repülj, bánat madara, ragyogj öröm csillaga! Öröm, béke földre jött, embertestbe öltözött. Szíved előtt állva vár, tárd ki szíved, tárd ki már! Szíved trónján adj helyet, s üdvösséget ad neked!
Pecznyik Pál Celldömölk, 1988.
Karácsonyi óhaj
Karácsonykor, de jó lenne, angyal szárnyán útra kelni, s hol a bánat könnyet fakaszt, ott örömről énekelni! Oly sok itt a szomorú szív, búval terhelt, örömtelen, sokan járnak talpig gyászban, mert a halál könyörtelen. Váratlan jön, érkezését, soha be nem jelenti ő, nyomán mindig holttá dermed a viruló lélek-mező. Hány embernek rontotta meg a bűn boldog karácsonyát! Könnyzáporuk lemosta rég, arcuk pírját és bársonyát. Mint rózsának a napsugár, úgy hiányzik ma az öröm, mely áthevít hideg szívet, mosolyt fakaszt, könnyet töröl. Ó bár lennénk minél többen Jézus Krisztus követői, karácsonyi, égi öröm énekelő hírvivői!
Pecznyík Pál Nyíregyháza, 1986.
KARÁCSONYI ÚTON Pecznyik Pál
Karácsonyi vágy!
Karácsonyi vágyam, Istenem, lehessen a szívem, Betlehem! Melyben az Úr Jézus Trónja áll, s azon: Ő a dicső nagy Király!
Pecznyík Pál Celldömölk, 2012. IX. 28.
Karácsonyi vándor
Havas utcák során, karácsonyi éjen, vándor keres szállást falvak egyikében. Ablakokból hívón int a lámpák fénye, karácsonyt ünnepel ma az Isten népe. Otthonok ajtaján kopogtat csendesen, de számára ajtót nem nyit meg senki sem. Már falu szélére érkezik a vándor, megpihen a szeme az utolsó házon. Ablakából a fény csak gyéren világol, szegény család lakja, melegszívű, jámbor. Alig hogy kopogtat, mát nyílik az ajtó, térj be éji vándor! Most csak idebent jó. Betér hát a házba és köszön kedvesen, de kit rejt a köpeny, nem tudja senki sem. Ám ahogy hirtelen az a földre terül, a vándort mennyei fény ragyogja körül! Ez a fény tölti be a szerény kis szobát, s a vándorban Jézust látja meg a család! Tán egy percig tartott e csodás tünemény, aztán a szem elől el is tűnt az a fény. + + De hiszen Ő mondta, Ki csupa irgalom: „Ímé tiveletek vagyok minden napon!” Láthatatlanul Ő ma is itt él bennünk, azért lehet boldog Általa a lelkünk.
Pecznyík Pál Celldömölk, 1987.
Karácsonykor
Karácsonykor Isten üzen: gyermekem, Fiam küldtem hozzád, fogadd kedvesen.
Most nem láthatón jön, miként egykoron. Lelke által lehetsz fénylő csillagom!
Pecznyik Pál Celldömölk, 2005.
Karácsonyvárás
Templomok tornyai merednek az égre, bennük: karácsonyra készül, földünk népe. Keresztyén nép, Jézus jövetelét várja, szeretetre szomjas szívét, felé tárja. Karácsonyi díszbe, öltöznek a lelkek, Jézus jövetelét várja felnőtt, gyermek. De Urunk nem úgy jön, mint kétezer éve? Hanem fényes felhőn, ragyogó fehérbe! Hogy vérén megváltott, lelki menyasszonyát, Atyja trónusához emelje, légen át! Ám ha még nem jönne, akkor is örvendjünk, karácsonyi fényben élve, ünnepeljünk. Ajkunk Őt dicsérje, honába vár minket, Vele tölthessük el, örök életünket.
Pecznyík Pál Celldömölk 2014. Karácsonyán
Legszebb Karácsony
Jézus nem jött közénk dicsőségben, fényben, istálló szalmáján született szegényen. Reá fény és pompa még ma sem jellemző, azért jön, mert vár rá, sok szegény éhező. Igére éhező az Ige kenyerét. Sok lelki szomjazó az Élet hűs vizét. Lelki beteg tőle várja gyógyulását, sokmiljó lelki vak, szeme megnyílását! Jézust nem hatja meg zsolozsmázók népe, ki lelkileg szegény, az Ő szemefénye! Boldog: ki így várja ma az Isten Fiát, az vele töltheti, legszebb karácsonyát!
Pecznyik Pál Celldömölk, 1995. II. 3.
Múló karácsonyok
Ó jöjj Jézus Krisztus, lelkünk nagy Királya, Téged hív, Téged vár, híveid kis nyája.
Káosz, önzés bűne, uralja a földet, hozz békét, örömöt, szárítsd fel a könnyet.
Most is karácsonyra készülnek a népek, csábítanak múló ajándékok, fények.
De mi nem múlóra, örök fényre vágyunk, érte már előre, Tégedet imádunk.
Mert örökkévaló fényben van az élet, szebb örök hazánkban, nem számolnak évet.
Karácsony napján is, Téged várva várunk, ha szólítasz minket, útra készen álljunk!
Múló karácsonyok, sorra elmaradnak, mennyben Téged várók, örökké vigadnak.
Pecznyík Pál Celldömölk, 2009. XII. 6.
Örök karácsony!
Földi zarándokok Isten üzen néktek, Szent Fiamat, Jézust, forrón szeressétek. Mert Ő, csodás módon törődik véletek, nem csak megszületett, meg is halt értetek! Feltámadt a sírból, dicsőséges testben, s mint hű közbenjáró, most ott ül a mennyben. Ám Szentlelke által, ma is úton van még, de mint dicső Király! S nem két napig vendég! Királyi gyermek az, ki Őt befogadja, életét – hálából – oltárára adja. Múló karácsonyok mind elfogynak egyszer, örök karácsonyunk lesz egykor, a mennyben!
Pecznyík Pál Celldömölk
Örök Karácsony!
Jézus halld meg imádságom, karácsonyi kívánságom, földön minden nép szívében, szent mennyei honvágy égjen!
Legyen még sok, Veled járó földi vándor, mennybe vágyó. Szűnjön a világ vonzása, mert szebb, a menny ragyogása.
Itt csak arasznyi az élet, de odaát, nem ér véget! Bár szép e Föld, mégis véges, az örök hon: dicsőséges!
Testet azért kaptunk földön, lelkünk, itt, mennyeit öltsön! Abban járva, nem fáradunk, örök lesz a Karácsonyunk! Pecznyík Pál Celldömölk 2012. IX. 28.
Örök Karácsony!
Karácsony közeleg, szeretet ünnepe, de az ünnepeltnek, közöttünk nincs helye! Úgy jár szívtől – szívig, mint nem kívánt személy, szomorúan áll kint, könny csillog a szemén. Csendesen kopogtat, zord tél hidegében, számára nincs kis hely, bűnösök szívében. Pedig üdvösséget akar adni, nekik, múlandókra vágynak, üdvüket, megvetik. Kápráztatja szemük, hamis fény, csillogás, pedig várja őket, mennyei szebb lakás! Királyt fogad be az, ki befogadja Őt, üdvössége Urát, bűnössel jól tevőt! Ki ajtót nyit néki, nem bánja meg soha, mert lesz egy igazi boldog, Karácsonya!
Pecznyík Pál Celldömölk 2012. XII. 10.
Szebb karácsony
Minden múló évben, karácsony ünnepén, menny felé tekintünk, onnan jő lelki fény.
Onnan jött le Jézus, érettünk a földre, szebb örök karácsonyt, abban: velünk töltse.
Pecznyík Pál Celldömölk 2008.
Szebb Karácsony
Karácsonykor visszanézünk, a csodás Szent éjre, betlehemi mezők felett, megnyílt fényes égre. Égi Küldött jelentette, Jézus születését, mi már láttuk a Golgotát, Urunk szenvedését. Jézus földre jövetelét ünneplik, a népek, templomokban ragyognak szép, karácsonyi fények. Gyermekeink: fából készült betlehemet látnak, kisded Jézus jászla körül, áhítattal állnak. Otthonokban, legtöbb helyen, karácsonyfa díszlik, ahol az áll a középen, ott a sátán hízik. Karácsonykor jótékonyság, szép gesztus, szép tétel, mert szegények asztalán is van ajándék, étel. Sajnos, mind ez, csak színjáték, belül sír a lélek, zárt szívekben nem él Jézus, róla csak beszélnek. Pedig ahol Jézust várnák, hívnák imádkozva, bűnraboknak szabadulást, üdvöt, békét hozna! Jézus nélkül, fényesen is, mit ér a karácsony, ha szíveken lakat díszlik, miként börtönrácson.
Akkor lesz szebb karácsonyod, árva magyar népem, ha szívedben Isten Fia, állhat majd középen. Bűn útjáról, üdv útjára Ő vezet át, téged, mennyben: képzeletfeletti otthont készít, néked. Nemsokára véget ér itt, Földi életpályád, ha győztesen vívod harcod, üdv – korona vár rád.
Pecznyík Pál Celldömölk, 2015. XII. 11.
Szent karácsony éjjelén
Szent karácsony éjjelén, Jézusban jött égi fény. Hívő szívben van jelen, végesben a végtelen. Életúton fénysugár, éjben nem kell járni már. Jézus drága jól tevő, bűnbánókat kedvelő. Ő a béke az élet, boldog aki övé lett. Szent estén is két keze, ajándékkal van tele. Üdvöt, békét hoz nekünk, szebb legyen az életünk.
|
|
| Vissza | |
