Az ítéletről [2019.10.27 ]

Egy nagy evangelizátorról olvastam, hogy egyszer a szabadban hirdette az Igét. Az ítéletről beszélt. Az alkalom előtt adott egy kis pénzt egy kisfiúnak és megkérte, hogy másszon, föl egy közeli fára vigye magával a trombitáját, és amikor azt hallja majd, hogy „trombita fog szólni” fújjon bele. Elkezdődött az igehirdetés. Hatalmas tömeg hallgatta a prédikátort. Olyan szemléletesen olyan erővel beszélt, hogy mindenki beleremegett. Mikor pedig kimondta, hogy „trombita fog szólni” valóban megszólalt a trombita! Az emberek reszkettek, kiabáltak, volt, aki a földhöz verte magát. Akkor lehívta a gyereket a fáról és így szólt a hallgatósághoz: Ha ti egy kisfiú trombitájának hangjára ennyire megijedtek, mi lesz, majd ha az Úr harsonája fog megszólalni? Ha már most a földhöz dobáljátok, magatokat a félelemtől milyen rossz lehet akkor a ti lelkiismeretetek?!

A félelem azt jelenti, hogy valami nincs rendben. Ha most megúsztad azt a fényt, ami itt van mi lesz veled, ha egyszer belekerülsz abba a nagy világosságba?! Pedig Isten most csak annyit akar megmutatni, amit el, tudsz hordozni. Akkor egyszerre látsz majd meg mindent! Nagyon kérlek, félj most, hogy ott akkor ne kelljen már félned! Hogy azok között lehess, akik boldogan szaladnak, ha jön az Úr, a Megváltó, Akit már annyira vártak. Ha most feltetszene, a kereszt jele az égen mi lenne veled? Isten szeret. Azért akarja, hogy most állj oda az Ő világossága alá, hogy most mondhasson valamit.

A félelem mindig a bűntudat a rossz lelkiismeret miatt van. Neked van még okod a félelemre? A lelkiismereted, ellened szól még? Menj ma oda az Úrhoz a rossz lelkiismereteddel, a bűneiddel hogy kimondhassa: „Bízzál fiam! Megbocsátattak néked a te bűneid. (Máté 9, 2).

Trausch Liza: Az Úr beszédei tiszta beszédek c. könyvből.
Vissza