Egyedül Krisztus! Egyedül hit által! Egyedül a kegyelem! Egyedül a Szentírás!

ez a reformáció 507 éves tanítása Egyedül Istené a dicsőség! Erős vár a mi Istenünk!

Beszélgetés a magyar nyelvű ChatGPT Chatbot mesterséges intelligenciával

ingyen és regisztráció nélkül az OpenAI neutrális hálózatán https://talkai.info/hu/

A kálvinizmus öt pontja a magyar református egyház hivatalos tanításának a részét képezi?

Igen, a kálvinizmus öt pontja, más néven TULIP (Total Depravity, Unconditional Election, Limited Atonement, Irresistible Grace, Perseverance of the Saints), a magyar református egyház hivatalos tanításának részét képezi. A református teológia alapvetően Kálvin János tanításaira épül, és a kálvinista hagyományban a kegyelem és az Isten szuverenitása hangsúlyozott szerepet kap. A magyar református egyház tehát a kálvinista doctrines, beleértve az öt pontot, a hitvallásaiban és tanításaiban tükrözi.

A kálvinizmus öt pontja, amelyeket gyakran a „TULIP” akronímus segítségével szoktak összefoglalni, a következőképpen fogalmazhatók meg:

1. **Teljes képtelenség (Total Depravity)**: Az emberi természet bűn által teljesen megromlott, így az emberek saját erejükből képtelenek az üdvösségre. Minden ember bűnös, és a bűn megtartja őket Isten jóindulatától.

2. **Kiválasztás (Unconditional Election)**: Isten a világ fölött álló hatalmával előre elhatározta, hogy kit választ ki az üdvösségre, függetlenül az egyének cselekedeteitől vagy érdemeitől. Ez a választás Isten irgalmából fakad.

3. **Korlátozott megváltás (Limited Atonement)**: Jézus Krisztus áldozata kizárólag a kiválasztottakért történt. Az üdvözítő halála és feltámadása azokat célozza meg, akiket Isten előre kiválasztott.

4. **Kényszerített kegyelem (Irresistible Grace)**: Azok, akiket Isten kiválasztott az üdvösségre, bizonyosan elnyerik a kegyelmet. Isten kegyelme olyan erejű, hogy az emberek nem tudják ellenállni; végül elfogadják azt.

5. **Végleges kitartás (Perseverance of the Saints)**: Azok, akiket Isten igazán kiválasztott, véglegesen megmaradnak az üdvösségben. Míg az igazi hívők küzdelmekkel néznek szembe, a végső üdvösség biztos, mivel Isten megtartja őket.

Ezek a pontok a kálvinista teológia alapelveit tükrözik, és a református hagyomány legfontosabb tanításai közé tartoznak.

Az evangélikus (vagy lutheránus) tanítás másként közelíti meg a kegyelem, a megváltás és az üdvösség kérdéseit, mint a kálvinizmus. A kálvinizmus öt pontja, amelyet gyakran "TULIP" akronímával írnak le, a következőkből áll:

Ezek a pontok a kálvinista szemléletmódra építenek, amely hangsúlyozza az Isten abszolút szuverenitását és a kegyelem különleges, választott emberekre gyakorolt hatását.

1. **Kegyelem és hit**: Az evangélikusok hangsúlyozzák, hogy a megváltás minden ember számára elérhető, és az üdvösség hídja a hit által valósul meg.

2. **Szabad akarat**: Az evangélikus teológia a szabad akarat fontosságát is hangsúlyozza, és az emberi felelősséget az Isten előtti válaszaként látja.

3. **Általános megváltás**: Az evangélikusok általában elutasítják a "korlátozott megváltás" fogalmát, inkább hisznek abban, hogy Krisztus minden emberért meghalt.

Összességében, bár az evangélikus és a kálvinista hagyományok osztoznak a reformáció alapvető értékeiben, a kálvinizmus öt pontja nem található meg az evangélikus teológiában, és ezen nézetek lényegesen különböznek egymástól a megváltás, a kegyelem és az emberi akarat tekintetében.

A hivatalos katolikus tanítás nem fogadja el a kálvinizmus öt pontját, amelyek közül a legismertebb a TULIP akronim, amely a következőket jelenti:

A katolicizmus a megváltás, a kegyelem és az emberi szabad akarat kérdésében más nézeteket képvisel. A katolikus tanítás hangsúlyozza a szabad akarat szerepét a megváltásban és a kegyelem elfogadásában, valamint a közös üdvösség lehetőségét minden ember számára. A katolikusan a kegyelem és az emberi együttműködés szoros kapcsolatának jelentőséget tulajdonítanak, ami eltér a kálvini felfogástól.

Emiatt a katolikus és a kálvini teológia között jelentős különbségek találhatók a megváltásra és a kegyelemre vonatkozó tanításokban.

Nincs mit, szívesen segítek! Ha bármilyen kérdésed van, ne habozz feltenni.

Egy laikus lutheranus négyezer karakteres vallomása az ÚR Isten egypontos üdvtervéről

Kegyelmi kiválasztás Krisztus Jézusban az örök üdvösségre az aranyevangélium alapján

– Az ÚR Isten mondja: „Az ÚR így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted az ÚR nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok.” (2Móz 33,19) „Elvonult előtte az ÚR, és így mondta azt ki: Az ÚR, az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (2Móz 34,6)

– Az ÚR Jézus Krisztus mondja: „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.” (Jn 5,24) „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta.” (Jn 3,36)

– Az ÚR apostola Pál mondja: „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” (Ef 2,8–10) „Mivel mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét, Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által. Őt rendelte Isten engesztelő áldozatul az ő vére által azoknak, akik hisznek. Ebben mutatta meg igazságát.” (Róm 3,23–25)

Forrás: Biblia: Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése; RÚF 2014.

„Hiszem, hogy saját eszemmel és erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban, az én Uramban hinni, sem Őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hívott el engem az evangélium által, Ő világosított meg ajándékaival, Ő szentelt meg és tartott meg az igaz hitben; ahogyan a földön élő egész anyaszentegyházat is elhívja, gyűjti, megvilágosítja, megszenteli és Jézus Krisztusnál megtartja az egy igaz hitben. Ebben az anyaszentegyházban nekem és minden hívőnek naponkint minden bűnt bőséggel megbocsát, az ítélet napján engem és minden holtat feltámaszt és nekem minden Krisztusban hívővel együtt örök életet ád. Ez így igaz!”

Forrás: Doktor Luther Márton Kis Kátéja: A Harmadik hitágazat, Mit jelent ez? – Felelet (21. o.), Kiadja: Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály; Budapest, 1953.

* Hiszem és vallom D. Túróczy Zoltán „háromszoros” evangélikus püspök szavaival:

„Teljesen tudatában vagyok annak, hogy amit mondok, az mind reflektorfénnyel való dolgozás. Mégis világosan látom, hogy azok, akik a pokolba jutnak, azok maguk is világos tudatában vannak annak, hogy nem bűneik miatt jutottak oda, hanem azért, mert nem fogadták el Isten kegyelmét. Senki sem kárhozik el bűneiért, hanem csupán a kegyelem elutasításáért. Nem tudom, hogy te most szükségét érzed-e ennek a kegyelemnek. Én mindennap kimondhatatlan szükségét érzem és mindennap csodálatos, boldog örömmel mondogatom magamnak újra és újra: az én Istenem csak kegyelem, semmi más csak kegyelem! Minden útja kegyelem! A Golgotha útja is kegyelem! Az én üdvösségem felé vezető útja is kegyelem! Csak kegyelem! Áldassék örökkön-örökké ezért a hihetetlen kegyelemért az Ő szent neve!”

Forrás: Túróczy Zoltán: Csak kegyelem (16. o.), Evangélikus Evangélizáció; Budapest, 1949.

* Az aranyevangélium: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16; RÚF)

Adámi László evangélikus lelkész észrevételei a mesterséges intelligencia válaszaira

Átfutva a ChatGPT "válaszait", azt kell mondanom, hogy rengeteg hibásan magyarra fordított kifejezés van benne: nem "ismeri" a magyar teológiai nyelvezetet. A kálvinista testvérek is joggal fölháborodhatnak, hogy a furán fordított kifejezések nem közlik pontosan az ő tanításukat...

Ami az evangélikus tanítást illeti, az éppen nem a "szabad akaratról" szól a hit tekintetében: olvasd el, az Ágostai Hitvallás XVIII. cikkét!

Agostai hitvallás.indd (lutheran.hu)

1 A szabad akaratról azt tanítják: az emberi akaratnak van annyi szabadsága, hogy becsületes világi életet tudjon folytatni, és választani tudjon olyan dolgok közül, amelyek az értelem hatáskörébe tartoznak 2 De arra nincs ereje, hogy a Szentlélek nélkül megvalósítsa az Isten színe előtt érvényes vagy másképpen lelki igazságot, mert a természetes ember nem érti meg az Isten Lelkének dolgait. 3 Ez [a lelki igazság] akkor lesz a szívekben, ha az ige által a Szentlelket vesszük.

Luther maga erről keményebben fogalmazott (lásd a Szolgai akaratról szóló művét!)

A praedestinatio témájáról az utolsó hitvallási iratunk, a Formula Concordiae - Egyességi Irat - szól részletesebben. Sajnos, a teljes irat mai magyar fordítása még nincs fönn a MEDiT-en, csak könyv formában van meg.

(Masznyik Endre az összefoglaló rész XVI. sz. végi magyar fordítását adta közre, ez a MEDiT-en is fönt van: Egyesség könyve. Kiad. Masznyik Endre. Pozsony 1908. (lutheran.hu))

De itt egy összeválogatott idézet, amit Dr. Tóth Károly közölt a gyülekezeti munkaprogramban:

XI. „Elvetjük a következő tévelygéseket: […] Isten nem akarja, hogy minden ember üdvözüljön, hanem bűnökre való tekintet nélkül egyedül és kizárólag saját belátása, szándéka és akarata szerint [egyeseket] kárhozatra rendel, hogy ne üdvözülhessenek […] Ezért ha valaki az öröktől való kiválasztásról vagy predestinációról, Isten gyermekeinek örök életre rendeléséről helyesen és gyümölcsözően akar gondolkodni vagy beszélni, határozza el, hogy nem fog töprengeni Isten puszta, titokzatos, rejtett és kikutathatatlan elrendelésén. Inkább arról gondolkodjék el, hogyan nyilatkoztatta ki az Isten az ige által elhatározását, szándékát és elrendelését Krisztusban […] ő mindazokat, akik igaz bűnbánattal, igaz hittel elfogadják Krisztust, megigazítja, kegyelmébe, a fiúságba és az örök élet örökségébe fogadja […] Az evangélium egyetlen bűnbánó bűnöst sem taszít el […] Így vigasztalja meg legmaradandóbban a megszomorított, megkísértett embereket, hogy tudják: üdvösségük nem saját kezükben van, hanem Isten kegyelmes elrendelésében, amelyet Krisztusban nyilatkoztatott ki számukra, akinek kezéből »senki sem ragadhat ki minket«, Jn 10,28; 2Tim 2,19. Különben üdvösségünket minden órában és pillanatban elveszítenénk, sokkal könnyebben, ahogyan ez Ádámmal és Évával történt a Paradicsomban. Ezek szerint, ha valaki úgy tanít Isten kegyelmes kiválasztásáról, hogy azzal a megszomorított keresztyének képtelenek megvigasztalódni, és kétségbe esnek, vagy ha a bűnbánatra nem hajlandók konokságukban megerősödnek: akkor kétségtelenül bizonyos és igaz, hogy a tanítást nem Isten igéje és akarata, hanem az emberi értelem és a gyalázatos ördög felbujtása alapján adták elő.”

A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai. 5. Egyességi irat. Luther Kiadó, Budapest, 2015 - 85, 261-262, 278

Tudomásom szerint a magyar kálvinista református szóhasználatban így nevezik meg a kálvinizmus 5 pontját:

1. Teljes romlottság (ti. az emberé)

2. Feltétlen kiválasztás (ti. Istené)

3. Korlátozott kiengesztelés - Isten igéje alapján: Jn 1,29; 1Tim 2,3-6; 1Jn 2,2, a leghatározottabban ezt a pontot utasítjuk el mi, evangélikusok!

4. Ellenállhatatlan kegyelem

5. A szentek állhatatossága

Személyes igei bizonyságtételem:

Az Úr Jézus ezt mondja: "Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el" (Jn 6,37)
Ennek az igének az isteni szuverenitás - "Akit nekem ad az Atya" - és az emberi döntés - "aki énhozzám jön" - közötti feszültségét emberi logika nem hidalhatja át, és egyoldalúan nem is egyszerűsítheti le, sem 5 pontos kálvinizmussal egyrészt, sem az emberi döntés túlhangsúlyozásával másrészt, hanem csak imádattal leborulhatunk a magához fogadó Megváltó Úr Jézus előtt, "aki váltságul adta önmagát mindenkiért tanúbizonyságként a maga idejében" (tehát nem korlátozott a kiengesztelés! - 1Tim 2,6; vö. 1Jn 2,2).. Ennél kell maradnom mindvégig!

Melléklem Dr. Nagy Gyula egykori professzorunk tanulmányának linkjét is a predestináció témájához,

valamint egyik evangélikus hitvallási iratunk ide vágó részletét (Formula Concordiae - Egyességi Irat)

Az alábbiakban ezeket is közreadjuk.

A kegyelmi predestináció

Lelkipásztor, 1961. szeptember, 530-542. old. (letölthető ingyenesen!)

https://medit.lutheran.hu/files/lelkipasztor_1961_36evf_09szam.pdf

Egyességi Irat

FC Epit. XI. Praedestinatio

XI. ISTEN ÖRÖKTŐL VALÓ ELRENDELÉSÉRŐL ÉS KIVÁLASZTÁSÁRÓL 1 Erről a hitcikkről155nem támadt nyilvános ellentét az Ágostai hitvallást elfogadó teológusok között. Mivel azonban ez vigasztaló hitcikk, ha helyesen fejtik ki, és nem akarnak a jövőben botránkoztató vitát kezdeni róla, iratunkban ezzel a kérdéssel is foglalkozunk. Amit állítunk (Affirmativa) A tiszta, igaz tanítás 2 1. Mindenekelőtt alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy mi a különbség Isten előre tudása (praescientia) és öröktől való kiválasztása, azaz előre elrendelése (praedestinatio) között.156 3 2. Isten előre tudása ugyanis nem más, mint az, hogy Isten mindenről tud, mielőtt megtörténne, ahogyan meg van írva: „De van Isten a mennyben, aki a titkokat feltárja. Ő azt tudatta Nebukadnec_car királlyal, hogy mi fog történni az utolsó napokban.” Dán 2,28. 4 3. Ez az előre tudás kiterjed mind az igazakra, mind a gonoszokra, de nem oka a gonosznak, sem a bűnöknek, annak, hogy az ember igazságtalanságot cselekedjék – ami eredetileg az ördögtől és az ember gonosz, megromlott akaratából következik –, sem az ember pusztulásának nem okozója, ab_ban ki-ki maga bűnös; hanem csak elrendezi mindezeket, és határt szab a gonosznak, hogy meddig tartson, és úgy rendelkezik felőle, hogy bár az önmagában gonosz, szolgálja mégis kiválasztottainak üdvösségét. 5 4. A predestináció vagy Isten öröktől való kiválasztása azonban csak az istenfélőkre, Isten szere_tett gyermekeire vonatkozik; ez a forrása üdvösségüknek, amelyet ő hoz létre, miközben mindent megvalósít, ami ehhez szükséges, és üdvösségünk olyan szilárdan alapozódik erre, hogy „még a po_kol kapui sem vehetnek rajta diadalmat” (Mt 16,18; Jn 10,28). 6 5. Ezért ezt [ti. Isten előre elrendelését] nem Isten titokzatos döntésében kell kutatnunk, hanem az igében kell keresnünk, amelyben ezt ki is nyilatkoztatta. 7 6. Isten igéje pedig Krisztushoz vezet minket, aki az „élet könyve”. Benne mindenki fel van je_gyezve és ki van választva; aki csak örök üdvösségre jut, ahogyan meg van írva: „őbenne [Krisztus_ban] kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt” [Ef 1,4]. 8 7. Ez a Krisztus hív minden bűnöst magához, és ígér felüdülést nekik, s igazán akarja, hogy min_den ember hozzá menjen, és fogadja el tanácsát és segítségét (Mt 9,13.35-38; 11,28). Ő kínálja fel magát az igében, és azt akarja, hogy hallgassanak rá, ne dugják be a fülüket, és ne vessék meg szavát. Ehhez a Szentlélek erejét és hatalmát ígéri, isteni segítséget az állhatatossághoz, és az örök üdvössé_get. 9 8. Ezért kiválasztottságunkról az örök életre ne az értelmünk, ne is Isten törvénye alapján ítéljünk. Ezek ugyanis vagy vad, zabolátlan, epikureus 157 életre, vagy kétségbeesésbe visznek, és káros gondo_latokat ébresztenek az emberek szívében, hogy magukra neheztelnek, s míg értelmükre hallgatnak, az ilyen gondolatok ellen sem tudnak védekezni: ha Isten engem üdvösségre kiválasztott, nem kárhozha_tok el, azt teszem tehát, amit akarok. Másrészt pedig: ha nem vagyok örök életre választva, mit sem segít a jócselekedetem, hiszen minden hiábavaló. 10 9. Hanem egyedül a Krisztusról szóló szent evangéliumból kell tanulnunk, amely világosan ta_núsítja, hogy „Isten mindenkit egybezárt az engedetlenségbe, hogy mindenkin megkönyörüljön” (Róm 11,32), és nem akarja, hogy bárki elvesszen, hanem inkább azt, hogy mindenki megtérjen, és az Úr Krisztusban higgyen (Ez 33,11; 18,23; 1Tim 2,4.6). 11 10. Ez a tanítás tehát annak hasznos és vigasztaló, akí Isten kinyilatkoztatott akaratával törődik, és azon rend szerint jár el, amelyet Szent Pál a Rómaiakhoz írt levelében követ, aki előbb bűnbánatra, a bűnök megismerésére, Krisztusban való hitre és Isten iránti engedelmességre szólítja fel az embere_ket, mielőtt Isten öröktől való kiválasztásának titkáról beszél. 12 11. Annak a kijelentésnek pedig, hogy „sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak” [Mt 22,14; 20,16], nem az az oka, hogy Isten nem akar mindenkit üdvözíteni, hanem az, hogy néme_lyek Isten igéjét vagy egyáltalán nem hallgatják, vagy vakmerően megvetik, fülüket és szívüket meg_keményítik, és elzárják a Szentlélek rendes útját, így ő nem végezheti el bennük munkáját; vagy ami_kor hallották az igét, ismét szélnek eresztik, és nem becsülik meg, amiben nem Isten vagy az ő kivá_lasztása, hanem saját gonoszságuk a vétkes (Lk 11,49.52; Zsid 12,15-17.25; 2Pt 2,9-15). 13 12. A keresztyén embernek tehát úgy kell elfogadnia az Isten öröktől való kiválasztásáról szóló hitcikket, ahogyan Isten igéje azt kinyilatkoztatta, és mint ami Krisztust mint az „élet könyvét" állítja elénk. Ezt a szent evangélium hirdetése által ő nyitja meg és nyilatkoztatja ki számunkra, ahogyan 82 83 meg van írva: „Akiket eleve elrendelt, azokat el is hívta.” 158 (Róm 8,30) Őbenne kell keresnünk az Atya öröktől való kiválasztását, aki örök isteni tanácsában elhatározta, hogy azokon kívül, akik Fiát, Krisztust megismerik, és igazán hisznek benne, senkit sem üdvözít. Minden más gondolatot utasít_sunk el, ami nem Istentől, hanem a gonosz ellenség sugallatából származik, aki arra vetemedik, hogy gyengítse vagy el is vegye tőlünk azt a nagyszerű vigasztalást, amelyet ebben az üdvösséges tanítás_ban kapunk. Ebből tudjuk, miként vagyunk Krisztusban örök életre kiválasztva tisztán kegyelemből, minden érdemünk nélkül, és hogy senki sem szakíthat ki minket az ő kezéből, valamint azt is, hogy ezt a kegyelmes kiválasztást nemcsak puszta szavakkal ígérte, hanem esküvel is megerősítette, és a szentségekkel megpecsételte. Minderre emlékezhetünk, és általa legsúlyosabb kísértéseinkben vi_gasztalódhatunk, hogy vele az ördög tüzes nyilait kiolthassuk. 14 13. Emellett igen erősen kell törekednünk arra, hogy Isten akarata szerint éljünk, és Szent Péter intése szerint „elhívatásunkat megerősítsük” (2Pt 1,10), különösképpen pedig Isten kinyilatkoztatott igéjéhez tartsuk magunkat, ami nem tud és nem is fog félrevezetni minket. 15 14. Az Isten öröktől való kiválasztásának ez a rövid magyarázata teljességgel megadja Istennek a dicsőséget, hogy egyedül ő üdvözít minket tisztán irgalomból, minden érdemünk nélkül, akaratának „végzése szerint” (Ef 1,11). Azonfelül senkinek sem ad okot kishitűségre vagy nyers, durva életfoly_tatásra. Amit elvetünk (Antithesis, vagyis negativa) A hamis tanítás erről a hitcikkről 16 Eszerint hisszük és azt tartjuk: ha úgy tanítanak Isten kegyelmes kiválasztásáról az örök életre, hogy azzal a megrettent keresztyének nem vigasztalhatják magukat, hanem kishitűséget és kétségbe_esést okoz náluk, vagy ha megerősíti a bűnbánatra nem hajlandókat a maguk konokságában, akkor az a tanítás nem felel meg Isten igéjének és akaratának, hanem az értelem és a gyalázatos Sátán felbuj_tása szerint történt; hiszen mindent, amit megírtak (ahogyan az apostol vallja), a mi tanításunkra írták meg, hogy türelem és az Írás vigasztalása által reménységünk legyen (Róm 15,4). Ezért elvetjük a következő tévelygéseket: 17 1. Amikor ezeket tanítják: Isten nem akarja, hogy minden ember bűnbánatot tartson, és higgyen az evangéliumnak; 18 2. Továbbá: amikor Isten magához hív minket, valójában nem akarja, hogy minden ember hozzá térjen; 19 3. Továbbá: Isten nem akarja, hogy minden ember üdvözüljön, hanem bűnükre való tekintet nél_kül egyedül és kizárólag saját belátása, szándéka és akarata szerint [egyeseket] kárhozatra rendel, hogy ne üdvözülhessenek; 20 4. Továbbá: Isten kiválasztása nem csupán saját irgalmasságából és Krisztus legszentebb érde_méért történik meg, hanem bennünk is van valami oka, amiért Isten örök életre választott minket. 21 Mindezek káromló és borzalmas, téves tanítások, amelyek a keresztyéneket megfosztják min_den vigaszuktól, amit a szent evangélium által és a szentségekkel élve kaptak, és ezért Isten egyhá_zában nem szabad eltűrni őket. 22 Ez a vitatott tételek rövid és igen egyszerű magyarázata, amelyekről az Ágostai hitvallást valló teológusok egymás között jó ideig vitatkoztak és tanítottak. Ebből minden egyszerű keresztyén ember Isten igéjére és az egyszerű kátékra figyelve megtudhat_ja, hogy mi igaz és mi téves, mivel nemcsak a tiszta tanítást fogalmaztuk meg, hanem_az azzal ellen_tételes téves tanítást is bemutattuk, elvetettük, és így a bekövetkezett botránkoztató ellentétekben megfontolt döntést hoztunk. 23 A mindenható Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja adja meg nekünk Szentlelke kegyelmét, hogy benne mindnyájan egyek legyünk, és ebben a keresztyén, neki tetsző egységben állhatatosan megmaradjunk. Ámen. 155A szakasz német címének jelentése pontosan: Isten öröktől való előrelátásáról és kiválasztásáról (Von der ewigen Versehung und Wahl Gottes), a latinban viszont: Isten öröktől való elrendeléséről és kiválasztásáról (De aeterna praedestinatione et electione Dei). 156 A kérdésfelvetés előzményeire nézve lásd SD XI, 1 jegyzetét. 157 Lásd Epit IV, 18 jegyzetét. 158 Kecskeméti István fordítása. EGYESSÉGI IRAT – KONKORDIAKÖNYV (A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai 5.) Fordította: Bohus Imre, Luther Kiadó Budapest, 2015; (Epitomé) 82-86. szakaszok 84 85

Ennyit most röviden!

Szeretettel KRISZTUSBAN:

Adámi László

ny. evangélikus lelkész