Pecnyík Pál 94. születésnapjára Lelki gyöngyvirágok kertjében járunk, közöttük Krisztus jó illata árad. Szorgoskodó ősz hajú kertészt látunk, rímfaragásban soha el nem fárad. Ötezer ötszáz verse égő fáklya, a tévelygő világban utat mutat. Megírattak a Menny sugallatára, szívvel lélekkel követve az Urat. Ifjúkorában lépett Igaz Útra, Istendicsőítő élet mögötte. Költői véna az Ő talentuma, kamatoztatja bőven gyümölcsözve. Mint hű szolgán, az Úr áldása rajta, megajándékozta hosszú élettel. Kilencvennegyedik születésnapja virradt, Istenben teljes kegyelemmel. Kívánunk még további szép éveket, Isten áldásával jó egészséget! Írjon még sok léleképítő verset, ragyogjon égi fény költészetében! Schvalm Rózsa (2013-11-18) * * * * * * * * * * *
PECZNYÍK PÁL 10+1 E - (verses) KÖNYVE
A kerek, 90. születésnapjáról az Evangélikus Portálon is megemlékeztek: http://www.evangelikus.hu/publicisztika/pecznyik-pal-90-eves-2013-a-laikus-versmisszionarius-szuletesnapi-koeltemenyt-ajandekozott-olvasoinknak Versei itt olvashatók, leánya blogjában: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&kat=1355&n=joli60 S személyes honlapomon is: https://garainyh.hu/garainyh/4.html Nekem küldött költeményei: Tehetek még valamit? Kilencven évvel ezelőtt, megindult szívverésem, megtépett a lét vihara, lassul már a menésem. A hosszú kilenc évtized nyoma, meglátszik rajtam, sok vádolás után mégis, hálát rebeg az ajkam. Hisz naponta tapasztalom, Atyám csodás kegyelmét, pazarlóan hinti reám, túláradó szerelmét. Ilyen nagy szeretet láttán, el pirul könnyes arcom, neki tetsző szolgálatnál sokkal több, a kudarcom. Életidőm, gyorsan múlik, közel a lét határa, tán tehetek még valamit, égi Atyám javára! Bibliámból tudhatom meg, mi a célja énvelem, róla tegyen bizonyságot szavam, és az életem! Nemsokára itt hagyom majd, szürke lelki ruhámat, szebb, ragyogó hófehérben, imádom fent, Atyámat!
Pecznyík Pál Celldömölk, 2010. XI. 11. Szép korúak nevében! Szép korúak, az életút vége felé tartunk, földi élet zord vihara, nyomot hagyott rajtunk. Köztünk sokan, hajlott háttal, már tipegve mennek, éji alvás nehezen megy, már hajnalban kelnek. Már kevesen, de még ma is, egyenesen járunk, pedig több mint kilencven év súlya, nyomja vállunk. Barna hajunk fehérré vált, arcunk redős, cserzett, köszönjük, hogy szeretettel vesz körül a nemzet! Idős korunk ellenére, megbecsülnek minket, hasznos munkával eltöltött, hosszú éveinket. Mi is voltunk fiatalok, valamikor régen, háború, ínséges idő, vonult át e népen! Mi férfiak, szabadultunk, a halál torkából, s munkálhattuk hazánk javát, Isten irgalmából! Aztán múltak évtizedek, bizony elfáradtunk, csak néha volt sima az út, amelyen járhattunk. Idő múlik, közeledünk, a lét határához, szép korúak fohászkodjunk, életünk Urához. Ő tartott meg, Ő vigyázta, hosszú életünket, s ha véget ér, menny honába, emelje lelkünket!
Pecznyík Pál Celldömölk 2010. XI. 15. Mozaik versek „Uram add, lehessek életúton mécses, fénye mellett, honra leljen még sok vétkes” „Mint ahogy a napsugártól, elolvad a jég is, Ige által úgy változik ifjúvá, a vén is” „Jöjj, bűnbánó lélek, vár rád az üdv hona, életednek abban, nem lesz vége soha!” „Meny hona vár drága lélek, boldogok, kik abban élnek” „A Golgota halmán, véres harc dúlt egyszer, Jézus halt helyetted, szabad vagy már ember! Ha megbántad bűnöd, Atyád megbocsátott, ajándékoz néked szebb hont, szebb világot!” Pecznyík Pál Celldömölk, 2010. XI. 7. Isten ügye! Isten ügyét nem kell soha védeni, bukásoktól nem kell óvni, félteni. Győzelmesen halad, szent célja felé, övéi: győztesen borulnak elé! Isten ügyét mennyből, Fia hozta le, szereti a bűnöst, közölje vele. Érte ment meghalni, Golgotára fel, halálos bűneit, vére mosta el! Isten ügyét – ember – vedd szívedre hát, mentő szeretete, szíved hassa át! Őrző szeme rajtad, óvja életed, dicsőséges otthont készített, neked. Isten ügye áldott, csodás, végtelen, folytatódik tovább, az új honba fenn! Drága lélek élj úgy, te is ott lehess, mert az nem múlandó, hanem végleges! Pecznyík Pál Celldömölk 2010. XI. 14.
Győzelmes élet! Ítélet nélkül itt, soha nincs kegyelem, Istenem csak azért kegyelmezett nekem, mert büntetésemet, Fia szenvedte el, bűnösért szenvedett halált, a bűntelen! Drága Jézus, hogyan háláljam meg neked, hiszen énhelyettem bántak rútul Veled! Én érdemeltem a kínos kereszthalált, mit szenvedtél, amíg tested halottra vált! Nem értem meg soha, Atyám szeretetét, ki halálra adta értem, egyetlenét! Hála: Jézus győzött Sátán s halál felett, kegyelemből kaptam, győzelmes életet!
Pecznyík Pál Celldömölk 2010. XI. 12. Biblia Biblia két fedele közt, élő világ rejtezik, Isten csodás szép világa, mely kezdettől létezik. Minden megszületett ember életrajza, benne van, életünk kezdetét, végét, Atyánk tudja pontosan. Mind az, amit bejelentett, néhány ezred éve már, szóról – szóra beteljesült, s beteljesülésre vár. A Biblia magasan áll, minden földi könyv felett, kendőzetlenül írja le, az emberi életet. Szava – olykor – csendes, szelíd, szeretetet sugároz, Atyánk kegyelmesen hajol, a föld minden fiához! Ám haragja, ha kiárad, attól megrendül a föld, jaj, a konok vétkezőnek, ha bírói talárt ölt?! Hála, ma még nem a Bíró, hanem Atyánk szól nekünk, országába hív bennünket, vágyik élni, mivelünk!
Pecznyík Pál Celldömölk 2010. XI. 12.
Krisztus levele Jel. 3, 14-20. Mért bíztad el magad, helyi gyülekezet, már rég nincsen benned, jóra igyekezet. Jézus tudja: nem vagy se jéghideg, se hév, langyosságod ismert, így múlik évre - év.
Langyos lelki vízben, fürösztöd az éned, langyosságod miatt, Jézus kiköp téged. Azt gondolod, hogy élsz, pedig holt a neved, mert szavad csak ritkán, sóval fűszerezett.
Jézus, - ki mindent tud- lát, ismer tégedet, látja koldus voltod, nagy szegénységedet. Az Ige tükrében, csodálod arcodat, hát nem látod abban, nyomorult voltodat?
Jézus Látja, vak vagy, lát kevés jót, benned, szemgyógyító gyógyszert, tőle kéne venned. Ó, de nem csak vak vagy, hanem mezítelen, s még dicsekszel azzal, mi benned éktelen.
Nem szégyelled magad? Nem pirul az arcod? hidegen hagy téged, sok megélt kudarcod? Mond csak: nincs vágy benned, felöltözni végre? Tiszta gyolcsruhába, mennyei fehérbe!
Lelked fehér öltönyt, Megváltódtól nyerhet, annál,földi szabó, nem készíthet szebbet. Ámde csak győztesek járnak hófehérben, ég és föld Urának, győztes seregében!
Jézus, ma még zörget, szíved zárt ajtaján, de már késő lehet, életed alkonyán! Fogadd Őt szívedbe, ne hagyjad künn állni, s lelked Királya fog, veled vacsorálni!
Pecznyík Pál Celldömölk, 2010. XI. 3.
************************************ Pecznyík Pál a világhálón: és: valamint:
*********************************************** |