Megtartották a tizedik tanévnyitó ünnepélyt az EKE Bibliaiskolájában Őszi csendesnap Érden, Mihály napján Számokat (10, 40, 72), neveket; és ezek jelzőit (sok, kevés) hallhatták az ország szinte minden részéről érkezett hívek, az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért Alapítvány hagyományos, szeptember végi csendesnapján; amely ez évben Mihály arkangyal emlékünnepére esett. Az igei szolgálatok is az útmutató aznap reggeli igéje köré csoportosultak és a hetvenkét tanítvány kiküldése s visszatérése kapcsán Jézus kijelentéséről szóltak: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés” (lásd: Lk 10,1–20)! – Mennyi ez a kevés? – a kérdés Herkely Jánosnak szólt. – Ebben a tanévben negyven beiratkozott hallgatónk van, ez majdnem eléri a legelső év létszámát – újságolta a Bibliaiskola titkára. – Előbb a kilencedik tanév lezárására kerül sor, s a végzettek útra-bocsátására; majd a tizedik bibliaiskolai tanév megnyitására, az új hallgatók köszöntésére – tájékoztatta a megjelenteket Oravecz András. – Ennek a jubileumi tanévünknek az újdonsága, hogy kihelyezett tagozatként, Nyírteleken is elindul az oktatás az ottani jelentkezők nagy számára való tekintettel – jelentette be örömmel Győrfi Mihály, az EKE Alapítvány kuratóriumának elnöke, s a végzetteknek átnyújtotta az okleveleket; amelyek hivatalos egyházi képesítést nem jelentenek, értéküket a hallgató szolgálata adja majd meg. Nem az a fontos, ha ilyen papiros alapú okleveleken vannak felírva a Jézust követő s neki szolgáló tanítványok nevei, hanem az igazi, örök öröm forrása az, hogy a nevetek fel van írva a mennyben; hallhatták az örömüzenet szavait az alapigéből a minden korosztályt képviselő önkéntes diákok. Pintér Tibor mondta előre az új hallgatók fogadalomtételének esküszövegét, majd a fiatalok személyes bizonyságtételeit hallgatva, egymás hite által erősödött a szolgálók kis csapata. Az érdi, vendéglátó gyülekezet énekkarának előadásában négy, szívet melengető, ismert ének hangjai csendültek fel s visszhangoztak a vendégek szívében; akik ezen felbátorodva, maguk is „szájra vettek” néhány kedves evangéliumi éneket a közelmúltban újra megjelent EKE Énekeskönyv lapjairól. A csendesnap üzenetét megszólaltató három igeszolgálat minden jelenlévő s az evangélium ügyéért személyes felelősséget hordozó egyháztag számára eligazítást, megerősítést és további feladatot is jelentett. Kiss Péter, az egyetemes papság elvét hangsúlyozva, a bárányokat a farkasok közé küldő Úrban való személyes hit fontosságáról szólt. A hamis vallásosság másokat is félrevezet; s az üdvösségnek csak egyetlen útja van! Megyaszai László, lucfalvai lelkész példákkal szemléltette, hogy Isten országa bennünk s közöttünk van és örömöt, békességet ad a szívnek a hozzánk közel jött Jézus. Kósa Gergely, hatodéves lelkészjelölt úrvacsorára is felkészítő bizonyságtételében, a bennük élő Jézust szolgálóknak a megtöretésből fakadó öröméről szólt, az egyháztörténet néhány hitvallójának sorsát felidézve. A kereszten Urunk végső csapást mért a sátánra, ezért nincs rajtunk elveszítő hatalma! A mózesi negyven éves korhatár alatt és felett lévők kiscsoportos beszélgetéseinek közös főtémája volt, hogy az elhangzott számok (10, 40, 72) és jelzők (sok, kevés) milyen tennivalót jelentenek a Jézus iskolájába itt és most járók számára. A nap lezárásaként a krisztusi agapéra vágyódók részesülhettek az oltári szentségből. Ahogyan az érlelő, őszi napsugarak körberagyogták a nap során az érdi templomot és a vele összenyitható gyülekezeti termet teljesen megtöltő, többször is hetvenkét mai tanítvány arcát, úgy forrósodott át a szívük az őket kiküldő és visszaváró Úr örömüzenetét hallva. Isten népének védőangyala s az angyali seregek vezérének névünnepén ti „annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben” (Lk 10,20)! Garai András (Az elhangzott három igehirdetés és az énekkar szolgálata meghallgatható a helyszíni tudósító honlapjáról; https://garainyh.hu, a Hangzó örömhírtár c. rovatból.) |