„Kincsünk cserépedényekben van, hogy az erőnek volta Istené legyen.”

Emlékezés szentgyörgyvölgyi Dr. Domján Elek kormányfőtanácsosra,

a Tiszai Evangélikus Egyházkerület püspökére

            A szentgyörgyvölgyi nemesi előnevet viselő Dr. Domján Elek kormányfőtanácsos, evangélikus püspök Sopron megyében, Vásárosfaluban született 1869. október 30-án. Édesapja, szentgyörgyvölgyi Domján Mihály gazdálkodással foglalkozott. Édesanyja, Nagy Rozina két leány- és két fiúgyermeknek adott életet. Közülük Elek a soproni Evangélikus Líceumban érettségizett. Tanulmányait a soproni Evangélikus Teológián kezdte, majd 1891-től ösztöndíjasként a két utolsó évet a németországi Tübingenben fejezte be.

            Hazajövetele után lelkészi pályafutása a miskolci Evangélikus Egyházközség segédlelkészeként indult, majd 1897-ben megválasztották Fancsal község evangélikus parókiájára lelkésznek. 1898. február 9-én házasságot kötött Léh községben makranczi Győry Mária Idával, makranczi Győry Kálmán és Haraszthy Terézia leányával.

Első gyermekük, Zoltán 1898-ban, majd Elek 1902-ben született Fancsal községben. Még itt fiatal lelkész korában, 1903-ban lefordította II. Rákóczi Ferenc fejedelem latinul, saját kezűleg írott önéletrajzát magyar és francia nyelvre. A mű II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 200. évfordulójára Miskolcon került kiadásra. Sokat foglalkozott a Rákóczi szabadságharc történetével is.

            Sokszínű tevékenységét mutatják megjelent művei. Történelmi érdeklődését az 1905-ben megjelent cikkével is alátámasztja, melynek témája: „A vallásügy a szécsényi országgyűlésen 1705-ben”. Nem csak történelmi, hanem vallásügyi és neveléstörténeti témakörben is komoly irodalmi művei láttak napvilágot.

            1907-ben az egykor Zemplén vármegye székhelyére, Sátoraljaújhelybe hívják, ahol életéből 30 esztendőt töltött el az evangélikus egyház élén.

Leányai, Aranka 1909-ben és Irén (Baba) 1911-ben már itt születtek.

1717-ben a neveléstörténet asztalára letett komoly műve a tehetséges fiatalok kiválasztásáról szól, ekkor már számos egyházi témakörben írott munkája is megjelent.

1921-ben a Tiszavidéki Evangélikus Egyházmegye Domján Elek lelkészt esperessé választja.

Az egyik legkiemelkedőbb munkája volt „Az áldozati kultusz” vallástörténeti tanulmánya. E remekműve alapján 1926-ban a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a vallásbölcselet doktorává avatták. E tanulmányt a sátoraljaújhelyi Keresztény Sajtó Vállalat nyomdája adta ki.

A több nyelven író és beszélő Dr. Domján Eleket közéleti tevékenységének elismeréséül 1933-ban kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Ekkor már főesperes, aki nagyban részt vesz a Kazinczy-kör munkájában is, miközben a megyei újság egyik főszerkesztőjeként tevékenykedik az egyházi feladatok maradéktalan ellátása és saját sokrétű munkája mellett. Hihetetlen munkabírására jellemző, még arra is volt energiája, hogy Geduly Henrik püspök kérésére – aki utolsó éveiben már igen beteg volt – sokat utazott Nyíregyházára, hogy a püspöki teendők ellátásában segítséget tudjon nyújtani.

Geduly Henrik püspök 1937. február 17-én bekövetkezett halála után Szohor Pál, Nyíregyháza város polgármestere – aki egyben az Evangélikus Egyház Iskolaszék elnöke is – az evangélikus presbitérium döntése után Mauritz Ottó, Bertalan Kálmán és Pápay Mihály kíséretében elutazott Sátoraljaújhelybe, hogy személyesen felkérje Dr. Domján Elek főesperest, fogadja el a Tiszai Evangélikus Egyházkerület Püspöki kinevezését. Meggyőzése érdekében utaltak az emberekkel való jó kapcsolatára, népszerűségére, kiváló diplomáciai-, tárgyalóképességére, ember-centrikus gondolkodására.

Az 1937. október 24-én tartott díszközgyűlésen került sor szentgyörgyvölgyi Dr. Domján Elek püspöki beiktatására. A közgyűlés elnöke, Pass László debreceni főesperes köszönti elsőnek, és kíván minden jót az elkövetkezendő nehéz feladatok megoldásához. A díszközgyűlésen részt vevő polgárok és egyházi személyek nagy tisztelettel és szeretettel fogadták új püspöküket.

A beiktatási díszebéd 1937. november 7-én a debreceni Arany Bika éttermében zajlott le. Pohárköszöntőket mondtak: homrogdi Lichtenstein László, Dr. Raffay Sándor, vitéz Görgey László, Duszik Lajos, Dr. Vietórisz József, Marcsek János, Pass László főesperes. A további név szerinti köszöntők az ünnepélyes beiktatási jegyzőkönyvben megtalálhatók. A köszöntő beszédekre válaszolva Dr. Domján Elek kihangsúlyozta a vallásos egységet, a gyülekezeti testvériséget, a nemzeti összefogást és együvé tartozás igéit. Kiemelte még, hogy a békességet nem csak hirdetni kell, hanem tettekben tanúsítani is szükséges.

            Szorgos munkálkodásának, amit egyházáért és az evangélikus gyülekezetéért végzett, 1938. október 24-én bekövetkezett hirtelen halála vetett véget.

A békesség megteremtéséért életét adva a legnagyobb áldozatot hozó püspöke volt szentgyörgyvölgyi Dr. Domján Elek a Tiszai Evangélikus Egyházmegyének, aki életének 69. életévében, boldog házasságának 41. évében rövid szenvedés után visszaadta nemes lelkét Teremtőjének.

            Az evangélikus templomban felravatalozott püspöktől fájó szívvel búcsúzott híveinek sokasága, mert benne azt a lelkes egyházi vezért és jó pásztort siratta, aki mindenben példaadó volt hívei előtt Isten szolgálatában, közéleti működésében és magánéletében egyaránt.

A templomban tartott gyászistentisztelet után a város lakói gyalog kísérték utolsó útjára az északi temetőbe, ahol a Nyíregyháza város által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra.

            Korabeli újságokban méltó hangon, nagy elismeréssel írnak Dr. Domján Elek evangélikus püspökről, akit egy éves nyíregyházi tartózkodása idején olyannak ismertek meg, mint akinek egész egyénisége át van itatva a soha meg nem alkuvó nemzeti szellemmel, s mint aki nem csak hivatásából eredően, hanem lelkének legmélyebb érzésével igyekezett szolgálni a keresztyén nemzeti Magyarország megújhodását.

            Lux Elek szobrászművész tervei alapján Dabóczi Mihály által készített fehér márvány mellszobra Dr. Domján Elek püspök úr sírján örökre emlékeztetni fogja az utókort arra, hogy élete utolsó percéig az emberek közötti békesség megteremtéséért tevékenykedett.

(Ez a megemlékezés – a templom alapkövét elhelyező püspökről, születése és halála közeli, október végi évfordulójára is tekintettel – elhangzott a 70 éves kálmánházi evangélikus templomban tartott ünnepséget követő állófogadáson, 2012. november 10-én; Dr. Luther Márton születésnapján. Elmondta a püspök unokája: Kökéndy Mária. – Az ünnepségről hangos-képes tudósítás található az Evangélikus Portálon.)   

Forrásmunkák:

Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon

Gabnai Sándor: Isten háza népe – evangélikus gyülekezeti munkaprogram 2008/2009 20. sz-i magyar evangélikus bizonyságtevők

Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája 1937

Nyírvidék 1938. október 25.

Magyar Protestáns Panteon: Az Evangélikus Életben megjelent cikk (2003/43.)

Megjegyzés:

Nyíregyházán evangélikus püspökség 1911-ben alakult és 41 évig állt fenn. Ez alatt négy püspök tevékenykedett itt. D. Geduly Henrik 1911-től 1937-ig, Dr. Domján Elek 1937-től 1938-ig, D. Túróczy Zoltán 1939-től 1948-ig, D. Dr. Vető Lajos 1948-tól 1952-ig.

Az előadó engedélyével közreadja: Garai András https://garainyh.hu

Az emléktábla avatásról hangos-képes tudósítás található az Evangélikus Portálon!