NAGYON SZERESSÉTEK AZ ÚR JÉZUST!

Nyílt levél a 270 éves Nyíregyházi Evangélikus Egyházközségben konfirmált hittestvéreinkhez

Kedves Konfirmandusok! Szeretett és megerősített (megkonfirmált) Christianus Testvéreim!

Hatvan évvel ezelőtt, a Jó Pásztor vasárnapján, Joób Olivér körzeti lelkészem konfirmandusaként én szólhattam szüleinkhez, keresztszüleinkhez és a gyülekezethez, akkori konfirmandus társaim nevében.

Tíz évvel ezelőtt megadatott, hogy élőszóban köszöntsem az újonnan konfirmált hittestvéreimet, itt az 1786. október 22-én felszentelt Nagytemplom oltára előtt; most pedig ebben a Nyílt levélben, írásban szeretném átadni a címben megfogalmazott egy mondatos üzenetemet, amiben a hatvan konfirmált év személyes megtapasztalása rejlik: Nagyon szeressétek az ÚR Jézust! Ez a legfontosabb, amit tehetünk e földi életünkben. Ismerjük a nagy parancsolatot (lásd Mt 22,37), s Luther szerint, minden parancsolat magyarázatának ez a főmondata: „Istent félnünk és szeretnünk kell”! És mert az Úr Jézus Krisztus: Isten, lehet őt szeretnünk, mint Urunkat és személyes Megváltónkat egy életen át. Tíz éve erre a „kereszt”-kérdésre kellett felelnem: Miért vagyok evangélikus; miért jó evangélikusnak lenni? Az akkor, és a 15 éve adott válaszaimon ma sem kell változtatnom; és most egy prizma hasonlattal próbálom azt összefoglalni. Ha az ÚR Jézus iránti szeretetemet a fehér fényhez hasonlítom, akkor a prizmával erre a hét színű összetevőre bonthatom indokaimat:

Miért vagyok evangélikus? Miért jó evangélikusnak lenni?

1 * Azért, mert a szüleim evangélikusnak kereszteltettek meg. Nagyszüleim is, mindkét ágról szintén tősgyökeres evangélikusok voltak. Templomépítő, „tűrő-szenvedő” tirpák őseim élete és hite, s „kövekbe épített hitvallása” számomra is példa és bátorítás.

2 * Tudom, hogy Istennek nincsenek unokái; csak újjászületett gyermekei. Hiszem és vallom, hogy az ő megelőző szeretete vezetett és tartott meg a konfirmációig. S akkor ő térített magához, s szült újjá Igéje és Szentlelke által, és azóta is megerősít evangélikus hitemben.

3 * S most, hatvan évvel konfirmációm után is, csak arról tehetek bizonyságot, hogy erős váram az Úristen, és minden kegyelem az életemben. S Túróczy püspökkel vallom: Isten csak kegyelem, és Jézus az én személyes Megváltó Uram! S az ő érdeméért igazulok meg Isten előtt. A reformátorokkal vallom: Egyedül Krisztusért, egyedül kegyelemből, egyedül hit által s egyedül a Szentírás tanítása alapján nyerek üdvösséget. A hitem is Isten ingyen kegyelmi ajándéka, és ő minden emberi értelmet meghaladó módon, „megbotránkoztatóan” szeret engem. Az arany-evangélium (Jn 3,16) személyes hitvallásommá lett.

4 * Életem vezérigéje (Ézs 41,10) naponta megtapasztalt valóság; Isten győzelmes jobbjával, az Úr Jézus Krisztussal támogat engem. Mindkét ige személyes honlapomon (garainyh.hu) is olvasható; mert aki vallást tesz róla az emberek előtt, arról majd ő is vallást tesz mennyei Atyja előtt. Arra törekszem, hogy egyre láthatóbban legyek evangélikus keresztyén!

5 * Az evangélikus egyház tiszta és igaz tanítása a Szentíráson alapul és mentes az emberi „toldalékoktól”. S miután felnőttként megismertem a többi keresztyén felekezet tanításainak lényegét, kijelentem: ha rajtam múlott volna, hogy milyen vallású családban szülessek meg; én magam is evangélikus szerettem volna lenni; s az is maradok!

6 * Az Isten örömhíréről elnevezett egyházam tágölelésű, s nem kirekesztő; mert csak két feltétele van az egyház jelenlétének: Isten igéjének tiszta hirdetése és a két szentség Jézus rendelése szerinti kiszolgáltatása. Reformátorunk, Dr. Luther tanítása alapján vallom, hogy a keresztség csak hit által visz üdvösségre, és az úrvacsorában Jézus valóságosan jelen van, s így kerülhetünk vele a legközelebbi szeretetkapcsolatba e földön. S valóban, az ostya: az ő teste és a bor: az ő vére a mi számunkra.

7 * Jézus utolsó parancsa minden őt követő, róla tanúskodó tanítványa számára: küldetés! Vallom az egyetemes papság elvét és azt, hogy minden christianus egyben misszionárius is! S a számomra adatott kegyelmi ajándék; szolgálati lehetőség: az interneten is az örök evangélium továbbadása; mert jaj nekem, ha nem teszem! (Forrás: Evangélikus Élet 2013. április 21. 11. o.)

Kedves Christianusok! Arra bátorítalak benneteket, hogy fogalmazzátok meg saját, személyes válaszaitokat, tudván, kiben hisztek! Az ÚR Jézus ezt ígéri az őt követő és szerető tanítványainak:

„Aki elfogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki magamat.” (Jn 14,21; RÚF)

Kelt Nyíregyházán, 2023. Pünkösd ünnepén.

Isten velünk, viszontlátásra! Találkozzunk a mennyben; de addig is: nagyon szeressétek az ÚR Jézust!

 Hittestvéri szeretettel: Garai András https://www.garainyh.hu/

<><   <><   <><

Nem csak a jubiláló konfirmandusok ellenőrző vizsgakérdése!

A keskeny úton járva, minden keresztyénnek állandó megerősítésre, azaz konfirmációra van szüksége. Az alábbi piros betűs szemelvény minden korábban megkonfirmált Olvasót megszólít. Személyes válaszodat közvetlenül a Pétert is háromszor megkérdező Uradnak mondd el imádságodban! S az ének szavaival is válaszolhatsz: Szívből szeretlek, Jézusom! (EÉ 362) (G. A.)

Jézusra mutató fénysugarak: AMI MÉG JOBB

Egy kilencvenen felüli keresztyén emberhez lelkipásztora a következő kérdést intézte:

–         Drága öreg testvérem, szereti-e Jézust?

Az öregember barázdált arca mosolyra derült. Ebben a mosolyban hatvankilenc esztendő tanítványsága ragyogott. Mind a két kezével megragadva a kérdező kezét, ezt mondta:

–         Ó, én ennél jobbat is mondhatok.

–         Mi volna az? – kérdezte a lelkész.

–         Ő szeret engem! – felelte az öreg zarándok.

(Forrás: Vetés és Aratás Evangéliumi folyóirat 2023. 1. szám, 30. oldal)