| | | | | | "Ne félj!" 2Móz 1,17 | "Én vagyok!"ApCsel 7,32 | | | | De a bábák félték az Istent, és nem cselekedtek úgy, ahogyan Egyiptom királya meghagyta nekik, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket. | | Én vagyok a te atyáid Istene, Ábrahám, Izsák és Jákób Istene. Mózes megrémült és nem mert odanézni; | | | | De a bábák félék az Istent és nem cselekedének úgy a mint Égyiptom királya parancsolta vala nékik, hanem életben hagyják vala a gyermekeket. | | Én vagyok a te atyáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene, és Jákóbnak Istene. Mózes pedig megrémülvén, nem meré megnézni. | | | | A bábák azonban félték az Istent. Nem engedelmeskedtek az egyiptomi király parancsának és életben hagyták a fiúkat. | | Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene. Mózes megrémült és nem mert odanézni. | | | | A gondviselő Isten ma is egész életükben törődik gyermekeivel; István vértanú védőbeszédében most azt idézi Mózes történetőből, hogy Isten személyesen hívta el őt szolgálatába; az örök Vagyok az istefélő bábákat is felhasználta Mózes megmentésére, akik nem a fáraót félték; mi Jézusban látjuk az Atyát, Urunk Mózesnek is megjelent a csipkebokor tüzében, hiszen ő Isten, akit félnünk és szeretnünk kell! | | | | | |