| Ne félj!": Jer 30,10 | "Én vagyok!": Ez 23,34 | | | | Te azért ne félj, szolgám, Jákób - így szól az ÚR -, és ne reszkess, Izráel! Mert én hazasegítelek a távolból, gyermekeidet a fogság földjéről. Visszatér Jákób, és békében lesz, gondtalanul él, nem riasztja senki. | | Ki kell innod, ki kell ürítened! Még a cserepeit is rágni fogod, és téped a melledet. Megmondtam! - így szól az én Uram, az ÚR. | | | | Te azért ne félj, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, se ne rettegj Izráel; mert ímhol vagyok én, a ki megszabadítlak téged a messze földről, és a te magodat az ő fogságának földéből; és visszatér Jákób és megnyugoszik, és bátorságban lesz, és nem lesz, a ki megháborítsa. | | Meg kell innod azt s fenékig hajtanod; és cserepein rágódni fogsz, emlőidet megszaggatod azokon, mert én szólottam, ezt mondja az Úr Isten. | | | | Ne félj hát, szolgám, Jákob, - mondja az Úr -, Izrael, ne rettegj. Nézd, kiszabadítalak a távoli országokból, és utódaidat fogságuk földjéről. Jákob újra nyugalmat élvez, és jólétben él, senki sem háborgatja. | | Kiiszod és fenékig üríted, aztán darabokra töröd, és megsebzi a melledet. Én mondtam ezt - mondja az Úr, az Isten. | | | | A büntetés oka: "Így bánnak veled, mert paráználkodtál a népekkel, és tisztátalanná tetted magadat bálványaikkal." - De a nagy mélységből is lehet kiáltani Isten szabadítása után és ő meghallgatja a bűnbánó hangját s kiszabadít a bűn fogságából. | |