| | | | | | "Ne félj!" Zof 3,7 | "Én vagyok!" 2Móz 3,11 | | | | Azt gondoltam, hogy félni fog engem, és megfogadja az intést, akkor nem pusztul el lakóhelye, úgy, ahogyan meg akartam büntetni. De ők egyre gonoszabb tetteket követtek el. | | Mózes azt felelte erre az Istennek: Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kihozzam Izráel fiait Egyiptomból? | | | | Mondtam: Csak félj engem, vedd fel a fenyítéket (akkor nem irtatott volna ki lakhelye; mindaz, a mit felőle végeztem): mégis mihelyt felvirradtak, rosszra indították minden cselekedetöket. | | Mózes így szólt Istenhez: „Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek és Izrael fiait kivezessem Egyiptomból?” | | | | Azt gondoltam: „Te majd félsz engem, megfogadod az intelmet; nem tévesztheti szem elől, hogy hányszor meglátogattam.” De nem! Sietve tovább folytatták gonosz üzelmeiket. | | Mózes pedig monda az Istennek: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a Faraóhoz és kihozzam az Izráel fiait Égyiptomból? | | | | Választott népe és embere is csalódást okoz Urának, nem félik őt és nem engedelmeskednek neki az első szóra, sőt ellent mondanak neki és tovább folytatják gonosz tetteiket; - nem hasonlítunk néha rájuk? Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz! Uram, irgalmazz! | | | | | |