| "Ne félj!" Jel 11,18 | "Én vagyok!" 2Móz 4,12 | | | | Haragra lobbantak a népek, de eljött a te haragod és a halottak felett való ítélet ideje, hogy megadd a jutalmat szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek; és azoknak, akik félik a te nevedet, a kicsiknek és a nagyoknak, hogy elpusztítsd azokat, akik pusztítják a földet.” | | Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj! | | | | És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és a kik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, a kik a földet pusztítják. | | Most hát eredj és én lészek a te száddal, és megtanítlak téged arra, a mit beszélned kell. | | | | A népek ugyan felbőszültek, de eljött haragodnak és a halottak fölötti ítélkezésnek ideje. Jutalmazd meg szolgáidat, a prófétákat, a szenteket és akik félik nevedet, a kicsiket és a nagyokat egyaránt! A föld megrontói meg pusztuljanak!” | | Menj csak, majd segítek a beszédben, s azt fogod hirdetni, amit mondanod kell.” | | | | Csak aki féli az Istent és szereti őt, az hirdetheti szavát; nem a saját gondolatait, hanem Isten kijelentéseit kell tovább mondania; s az ítéletkor elnyerik méltó jutalmukat az ő engedelmes gyermekei, akik megdicsőítették az ÚR szent nevét az emberek között. | |