- Csütörtök [2009.07.09 ]

     

"Ne félj!" Péld 19,23

"Én vagyok!" Ez 6,13

 

Az ÚR félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem.

 

Majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, amikor ott hevernek a halálra sebzettek a bálványok között, az oltárok körül, minden magas halmon, minden hegycsúcson, minden bujazöld fa és minden lombos cserfa alatt; mindenütt, ahol engesztelő illatáldozatot szoktak bemutatni bálványaiknak

 

Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.

 

És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor sebesültjeik ott lesznek bálványaik között az ő oltáraik körül, minden magas halmon, minden hegyeknek tetein, minden zöld fa alatt és minden lombos terpentinfa alatt, a hol csak kedves illatot adának minden bálványaiknak.
 

Az Úrnak félelme életben tart, van mit ennie az embernek, s nem kell rettegnie bajtól.

 

Majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor holttestük ott hever a bálványok között, oltáraik körül, minden kiemelkedő halmon, minden hegy tetején, minden zöldellő fa és minden lombos terebint alatt, mindenütt, ahol kellemes illatú áldozatot mutattak be bálványaiknak.
 

Isten elénk adta az életet és a halált, miért nem választjuk őt, az Élet Fejedelmét Urunknak és Istenünknek, helyette miért vagyunk a magunk csinálta "semmi" bálványok imádói, őket vagy más embereket szolgálva, istenítve, esetleg magunkat bálványozva? Az ítéletkor, ha nem előbb önként, Isten előtt borul le minden nép. Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz!

Vissza