| | | "Ne félj!" Péld 19,23 | "Én vagyok!" Ez 6,13 | | Az ÚR félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem. | | Majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, amikor ott hevernek a halálra sebzettek a bálványok között, az oltárok körül, minden magas halmon, minden hegycsúcson, minden bujazöld fa és minden lombos cserfa alatt; mindenütt, ahol engesztelő illatáldozatot szoktak bemutatni bálványaiknak | | Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik. | | És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor sebesültjeik ott lesznek bálványaik között az ő oltáraik körül, minden magas halmon, minden hegyeknek tetein, minden zöld fa alatt és minden lombos terpentinfa alatt, a hol csak kedves illatot adának minden bálványaiknak. | | Az Úrnak félelme életben tart, van mit ennie az embernek, s nem kell rettegnie bajtól. | | Majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor holttestük ott hever a bálványok között, oltáraik körül, minden kiemelkedő halmon, minden hegy tetején, minden zöldellő fa és minden lombos terebint alatt, mindenütt, ahol kellemes illatú áldozatot mutattak be bálványaiknak. | | Isten elénk adta az életet és a halált, miért nem választjuk őt, az Élet Fejedelmét Urunknak és Istenünknek, helyette miért vagyunk a magunk csinálta "semmi" bálványok imádói, őket vagy más embereket szolgálva, istenítve, esetleg magunkat bálványozva? Az ítéletkor, ha nem előbb önként, Isten előtt borul le minden nép. Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz! | |