| "Ne félj!" Zsolt 119,120 | "Én vagyok!" Ez 12,11 | | | | Megborzadt a testem, mert rettegek tőled, félek ítéleteidtől. | | Mondd: Én intő jel vagyok számotokra! Ahogyan én tettem, úgy kell majd nekik is tenniük: mint rabok mennek a fogságba. | | | | Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől. | | Mondjad: Én csodajeletek vagyok; a mint én cselekedtem, úgy történik velök: fogságba, rabságra mennek. | | | | Testem remeg előtted a félelemtől, reszketve nézem ítéletedet. | | Mondd: én jel vagyok nektek. Amit én tettem, azt teszik majd ők is: száműzetésbe, fogságba mennek. | | | | Az Úr Jézus Isten utolsó figyelmeztető, intő jele az ítélet előtt, hogy ne jussunk örök kárhozatra; mert ő meg tudja szabadítani a benne bízókat a bűn fogságából és összegyűjti Isten gyermekeit az ő országába; mert a Bíró, mielőtt ítélne, eljött meghalni értünk! Értjük?! | |