| | | | | "Ne félj!" 2Kir 1,15 | "Én vagyok!" Ez 39,22 | | | | Ekkor az ÚR angyala így szólt Illéshez: Menj el vele, ne félj tőle! Elindult tehát, és elment vele a királyhoz. | | Akkor majd megtudja Izrael háza, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, attól a naptól kezdve minden időkre. | | | | Ekkor szóla az Úr angyala Illésnek: Menj alá vele, ne félj semmit tőle. És ő felkelvén aláméne vele a királyhoz. | | És megtudja Izráel háza, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenök, attól a naptól fogva és azután. | | | | Az Úr angyala azt mondja Illésnek: „Menj le vele, ne félj tőle.” Erre fölállt, bement vele a királyhoz, | | Izráel háza megtudja, hogy én, az ÚR, vagyok az ő Istenük attól fogva továbbra is. | | | | Aki tudja, hogy ki az ő Istene, annak nem kell emberektől, még földi királyoktól sem félnie, mert az ő fennhatósága alatt, az erős várban biztonságban van az élete; még vár az Úr, s nyitva az erős vár kapuja, és ő az ajtó is! | |