| "Ne félj!" 1Móz 28,17 | "Én vagyok!" 1Móz 17,8 | | | | Félelem fogta el, és így szólt: Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja. | | Neked adom és utódaidnak a földet, hol jövevény vagy, Kánaán egész földjét birtokul örökre, és Istenük leszek. | | | | Megrémüle annak okáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja. | | És adom tenéked és a te magodnak te utánnad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenök lészek nékik. | | | | Megborzadt, és azt mondta: „Milyen félelmetes ez a hely, valóban itt van az Isten háza és itt van az ég kapuja.” | | Neked, és utánad utódaidnak adom a földet, amelyen most mint jövevény tartózkodol: Kánaán egész földjét örök birtokul, és én Istenük leszek.” | | | | "Az ÚR az én örökségem, ezért benne bízom!" - a zsoltárossal ezt ne csak együtt énekeljük, de higgyük; nemcsak e földön ad helyet választottainak, újjászült gyermekeinek Isten, de örök országában is helyet készített nekünk a mi Urunk, akinek örököstársai vagyunk! | |