| | | | | "Ne félj!" 1Móz 43,18 | "Én vagyok!" 1Móz 31,3 | | | | Az embereket félelem fogta el, amikor József házába vezették őket, és ezt mondták: A pénz miatt hoztak ide bennünket, amely a múltkor visszakerült zsákjainkba. Ránk fognak rontani, ránk fognak támadni, és szolgaságra vetnek bennünket szamarainkkal együtt. | | Akkor ezt mondta az ÚR Jákóbnak: Térj vissza atyáid földjére, a rokonaidhoz, én veled leszek! | | | | És megfélemlének azok az emberek, a miért bevivék őket a József házába, és mondának: A pénzért hozattatánk ide be, mely először a mi zsákjainkba tétetett volt, hogy reánk rohanjon, megtámadjon és minket rabszolgákká tegyen a mi szamarainkkal együtt. | | Monda pedig az Úr Jákóbnak: Térj meg atyáid földére, a te rokonságod közé, és veled lészek. | | | | És megfélemlének azok az emberek, a miért bevivék őket a József házába, és mondának: A pénzért hozattatánk ide be, mely először a mi zsákjainkba tétetett volt, hogy reánk rohanjon, megtámadjon és minket rabszolgákká tegyen a mi szamarainkkal együtt. | | Ezért az Úr így szólt Jákobhoz: „Térj vissza atyáid földjére és rokonságodhoz, én veled leszek.” | | | | Isten azon munkálkodik, hogy az ő népe térjen meg/vissza az e világot jelentő pogány Egyiptomból az előre elkészített atyai házba, mennyei örökségébe; mint a tékozló fiú, s ezt az utat is az ő jelenlétében, félelem nélkül tehetjük meg; - Igen Atyám, mert így kedves előtted, Úgy hív, úgy vár a szent atyai ház! | |