| "Ne félj!" 1Móz 50,21 | "Én vagyok!" 2Móz 3,6 | | | | Most hát ne féljetek, eltartalak én benneteket és gyermekeiteket! Így vígasztalta őket, és szívhez szólóan beszélt velük. | | Majd ezt mondta: Én vagyok atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene. Ekkor elrejtette Mózes az arcát, mert félt rátekinteni az Istenre. | | | | Most annakokáért ne féljetek: Eltartalak én titeket és a ti gyermekeiteket. És megvígasztalá őket és szívökre beszéle. | | És monda: Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene. Mózes pedig elrejté az ő orczáját, mert fél vala az Istenre tekinteni. | | | | Tehát ne féljetek, gondoskodom rólatok és gyermekeitekről! Így vigasztalta őket és barátságosan beszélt hozzájuk. | | Azután így folytatta: „Én vagyok az Isten, atyáid Istene: Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene.” Erre Mózes eltakarta arcát, mert félt Istenre tekinteni. | | | | Teremtőnk gondoskodik rólunk, testi-lelki eledelt ad, mi is leoldott sarukkal boruljunk térdre Alkotónk előtt, mert ő kihozott minket a bűnös régi (egyiptomi) életünkből, az istenfiak szabadságára, és reánk ragyogtatja orcáját és szeretetét, hogy éljünk vele örökké! | |