"Ne félj!" 1Sám 23,17 | "Én vagyok!" 3Móz 22,16 | | Mert így szólt hozzá: Ne félj, nem ér utol apámnak, Saulnak a keze! Te leszel Izráel királya, én pedig a második ember leszek melletted. Apám, Saul is tudja, hogy így lesz. | | és ne terheljék meg őket bűnös adóssággal az által, hogy esznek szent dolgaikból. Mert én, az ÚR, vagyok a megszentelőjük. | | És monda néki: Ne félj, mert Saulnak, az én atyámnak keze nem fog utólérni téged, és te király leszesz Izráel felett, és én második leszek te utánad, és Saul is, az én atyám, tudja, hogy így lesz. | | Hogy vétkes hamissággal ne terheljék magokat, ha esznek azoknak szent dolgaiból; mert én vagyok az Úr, az ő megszentelőjök. | | Azt mondta neki: „Ne félj, nem ér utol atyám keze. Te leszel Izrael királya, s én csak a második (személy) leszek. Atyám is tudja ezt jól.” | | Ha ennének belőlük, bűnnel terhelnék magukat, amely visszafizetésre kötelezi őket. Én, az Úr szenteltem meg adományaikat.” | | Csodálatos összefüggéseket tár fel Isten igéje, így egymás mellé kerülve; ne keverjük össze a dolgokat; Dávid a királynak járó tiszteletet kapta meg előre Jónátántól, s az Istennek szánt és szentelt adományok csak őt illetik, és akiknek ő azt odaadta, mert a szent Isten minden tulajdona is szent, így mi is, ezért ember keze mit árthat nekünk? | |